Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo
 

Kevés a szar

888.hu

2015.11.08. 13:17

De tényleg. Sárgolyónk tápanyag-körforgása is veszélybe került a nagy testû állatok számának megcsappanásával. Kevesebben vannak, kevesebbet szarnak. Ez pedig senkinek nem jó.

A nagy testű vadállatok kipusztulásával, számuk megcsappanásával a Föld anyagcseréje is felborult – állítják a tudósok. A legújabb kutatás szerint az élet szempontjából kulcsfontosságú tápanyagok áramlása a tenger fenekétől a szárazföld belsejéig nem biztosított megfelelően. Ugyanis nincs elég szar.

A "Globális tápanyag-szállítás az óriások világában" című tanulmány szerzői a foszfor áramlását vizsgálva megállapították: a kulcsfontosságú anyag táplálékláncon keresztüli továbbítása, így megfelelő utánpótlása ma már egyáltalán nem garantált. Az élővilág rendje vészesen és végérvényesen felborult.

A foszfor egyike a hat elsődleges biogén elemnek, azoknak, amelyek minden élő szervezetben megtalálhatók, mással nem helyettesíthetők. Vegyületei részt vesznek a DNS és az RNS felépítésében, megtalálhatók a sejtek energiáit közvetítő ATP-ben, és minden élő sejt falait alkotó membránokban, hártyákban is. Jól mutatja, mennyire fontos anyag foszfor, hogy az egyetlen elem a periódusos rendszerben, amelyet először emberi vizeletből és csontok hamujából vontak ki, és csak aztán találtak rá az a föld mélyén.

A foszfor származékait, a foszfátokat elsősorban a növénytermesztésben hasznosítják. Utánpótlása azért is kulcsfontosságú, mert a Föld elérhető készletei igencsak végesek, műtrágyával történő helyettesítése pedig környezeti szempontból aggályos. Borúlátó becslések szerint a földből kinyerhető foszfát-tartalék a jelenlegi felhasználási tendenciák mellett mindössze 50, legföljebb 100 évre elegendő, optimistább előrejelzések akár 300 évet is adnak még a bolygónak e szempontból.

Pedig a földkéreg foszforban gazdag, a baj csak az, hogy a tartalékok java az ember számára kinyerhetetlen. Az anyag körforgása ugyanis mindeddig az állatvilágra épült; arra az egyszerű, univerzális törvényre, hogy nem szarunk oda, ahol eszünk.

A bálnák a tengerek mélyén elfogyasztott növényekből kiválasztott foszfort a víz felszínéhez közel, levegővétel során ürítik, ezt a felszín közelében rajzó kisebb halak benyelik, őket a levegőég madarai zabálják fel, akik cserébe a szárazföldre pottyantják foszforban gazdag ürüléküket.

Azokat a tengeri halakat, amelyek túlélik a madarak támadását, és sikeresen elérik édesvízi párzóhelyeiket, a medvék lepik meg, akik a folyók partjától távol szabadulnak meg terhüktől. Ezt az eső bemossa a földbe, ahonnan a növények felszívják.

A növényevő állatok ürüléke is segít az organogén anyag terjesztésében, de az őket felzabáló nagytestű ragadozók még inkább hozzájárulnak ehhez a folyamathoz. Többet esznek, többet szarnak.

Illetve csak szartak, hiszen a tanulmány épp arra figyelmeztet, hogy a foszfor áramlása a tengerfenékről a tenger felszínére 77 százalékkal csökkent, a tengerről az édesvizekbe 96 százalékkal kevesebb foszfor jut el, a növényevő állatok révén terített foszfor mennyisége pedig 92 százalékkal esett vissza a nagytestű állatok számának radikális megcsappanása óta.

OLVASTAD MÁR?

 
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére