A felelős gazdaságpolitika jegyében a béremelések mögött gazdasági fedezetnek kell állnia. A miniszterelnök ezért vetette fel a cafeteria készpénzesítését a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évadnyitó ülésén. Erre szerinte azért is szükség van, mert az Európai Bizottság "szétzúzta" a magyar cafeteria rendszert.

– mondta a miniszterelnök és hozzátette, hogy ha már az EU döntése miatt úgysem lehet fenntartani a cafeteria rendszerét, a legegyszerűbb lenne, ha odaadnánk pénzben. Szerinte ma ez az egyetlen módszer, ami a gazdaság teljesítményének megfelelő arányú bérnövekedést tesz lehetővé.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint a részletek még tisztázásra várnak. Az azonban biztosnak tűnik, hogy az eddigi rendszer nem volt optimális. A cafeteria-rendszer fenntartása évente 13 milliárd forintba került, és körülbelül 250 milliárdos forgalmat generált, ami gazdaságtalan.

Az MKIK elnöke szerint a rendszer hihetetlenül bonyolultra sikerült, hiszen külön-külön utalványok vonatkoznak a meleg ételekre, az utazásra, más utalvánnyal lehet ajándékot, mással iskolaszereket vásárolni, ahogy a kultúrára, az internet-, illetve egészségpénztári juttatásokra és még egy sor területre is külön utalványt hoztak létre. Az utalványok után befizetett adó mértéke is óriási változatosságot mutat. Ráadásul rengetegbe került az, hogy az utalványokat pénzminőségben kellett nyomtatni.

A cafeteria rendszer ötlete egy döntési kényszerhelyzetben született meg: sok vállalat szembesült azzal, hogy a válság miatt kénytelen csökkenteni a béreket. Erre vetette fel a Horn-kormány a cafeteria-játékpénz ötletét és be is vezették azt. Így létrejött a kettős jövedelmi rendszer: a dolgozók nagy része megtarthatta az addigi fizetését, azonban egy részét a kedvezőbb adózású, de korlátozottan elkölthető cafeteriában kapta meg.

Természetesen voltak olyan vállalatok, amelyek ehelyett a bérek csökkentését választották. A rendszer megszűnése a leginkább azokat a nagy cégeket érinti, amelyeknél évek óta használják a cafeteriát. Az elfogadóhelyek egy részét hátrányosan fogja érinteni a megszüntetés, hiszen változni fog a kereslet összetétele, ami azt jelenti, hogy a korábbi vásárlóik egy része elpártolhat tőlük.

Orbán Viktor a kettős bérrendszer legnagyobb kockázatának azt tartja, hogy "az innovatív magyar vállalkozók" az alapbért "felnyomják" a második kategóriába.

A kormány szeretne megoldást találni arra a problémára, hogy a rendszer megszűnése miatt kisebb mértékben bővülhet a hazai, belföldi turizmus. Ez egy kiemelten fontos ágazat a kormány és a miniszterelnök számára, ezért, várhatóan kidolgoznak majd egy rendszert, hogy a belföldi turizmus esetleges forgalomingadozását mérsékeljék, devalválják és még jobban ösztönözzék a növekedést.

Leginkább az a pár száz vagy néhány ezer ember érintett, akik a cafeteriát kibocsájtó cégeknél dolgoznak. Az ő munkahelyük biztosan meg fog szűnni a rendszer felszámolásával.

A gazdasági évadnyitón a kormányfő ismét kiállt amellett, hogy a magyar gazdaságpolitikának össze kell válogatnia a jó megoldásokat a világból, és azokból kell megalkotnia a legjobb magyar gazdasági modellt. Szerinte azonban ebben

Jelezte ugyanakkor, a nyugati közvéleményben "a mainstream megoldások iránti nyomás" még nagyobb, mint Magyarországon, vagyis a vita szabadsága ügyében "jobban állunk, mint ők".

(MTI)