A nemzetközi hitelminősítő a péntek este Londonban ismertetett döntés indoklásában kiemelte azt a véleményét, hogy a magyar gazdaság külső sérülékenysége csökkent, ám továbbra is vannak bizonytalanságok a gazdaságpolitikában, és ez költségvetési kockázatokat jelenthet. A stabil kilátás fenntartásának tényezői között van egyrészről a magyar gazdaság külső sérülékenységének mérséklődése és a következetes költségvetési teljesítmény, másrészről a még mindig magas államadósság, a kevésbé kiszámítható gazdaságpolitikai döntéshozatal, és a gyenge alapszintű növekedési potenciál – áll a Standard & Poor's elemzésében.

A másik két nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings és a Moody's Investors Service már tavaly óta felminősítés lehetőségére utaló pozitív kilátással tartja nyilván Magyarország szuverén adósbesorolásait. A három nagy hitelminősítő jelenleg egyaránt a befektetési ajánlású alapszinttől egy fokozattal elmaradó – "BB plusz/Ba1" – besorolással tartja nyilván a hosszú lejáratú magyar szuverén devizaadósságot. A Standard & Poor's tavaly márciusban emelte "BB"-ről a jelenlegi "BB plusz"-ra a hosszú lejáratú magyar államadósság besorolásait, a hitelminősítői gyakorlatban viszonylag szokatlan módon anélkül, hogy előzetesen pozitívra javította volna a kilátást, amely azóta is stabil.

A pénteki osztályzati megerősítéshez fűzött elemzésében az S&P hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság külső pénzügyi profilja "figyelemreméltó mértékben" javult 2009 óta. A magyar folyómérleg-egyenleg a hazai össztermék (GDP) 5 százalékának megfelelő többlettel zárt; ez a visegrádi csoporton belül a legmagasabb többlet volt.

A lakossági devizaalapú hitelállomány tavalyi átváltása nyomán a háztartások immár kevésbé sebezhetők a devizaárfolyam-kilengésektől, és az intézkedés várhatóan fokozatosan felszabadítja a háztartások korábban képzett elővigyázatossági megtakarításait is. Emellett az alacsony olajárak is növelték az elkölthető jövedelmi hányadot, és bár az Európai Unió költségvetési ciklusának vége valószínűleg a magyar gazdaság reálnövekedésének lassulásához vezet 2016-ban, a költségvetési és a monetáris ösztönzés várhatóan jót tesz a hazai keresletnek.

Megítélésük szerint ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által alkalmazott egyes ösztönző eszközök magánszektorbeli kockázatokat terhelnek a jegybankra. A hitelminősítő szerint ez különösen a kamatswap-tranzakciókra vonatkozik. Az S&P elemzői úgy látják, e tranzakciók belső szerkezete olyan, hogy az MNB-nek veszteséget okozhatna a jegybanki alapkamat esetleges emelése. A hitelminősítő szerint e veszteségek potenciálisan visszatarthatják az MNB-t a kamatemeléstől, ami gyakorlatilag azt jelenthetné, hogy inflációs nyomás esetén a jegybank nem tudná hatékonyan ellátni árstabilitás-őrző feladatát.

Az elemzésben kitérnek arra, hogy a magyar parlament nemrég olyan törvényt hozott, amely korlátozza a jegybank tulajdonában lévő alapítványok és vállalatok átláthatóságát.

A cég alapeseti előrejelzése szerint a magyar költségvetés a 2019-ig tartó előrejelzési időszakban továbbra is a magyar gazdaság ciklikus kilábalási folyamatát támogatja, például egyes területeken adócsökkentésekkel. Ez alapján a cég azzal számol, hogy az államháztartási hiány nem fog jelentősen a GDP-érték 2 százaléka alá süllyedni, és a bruttó államadósság-ráta 2019-ben még 74 százalék lesz. Az S&P az általa vártnál esetleg gyorsabb államháztartási deficitcsökkentés esetén sem tartja valószínűnek, hogy a nettó bázison számolt GDP-arányos államadósság-ráta 2019-re 60 százalék alá csökken.

A cég BICRA-mutatója a vizsgált országok pénzügyi szektorainak egészét érintő, általános, a nemzetgazdaságra is kiható és onnan eredő kockázati tényezőket méri; a legjobb osztályzat az 1-es, a legrosszabb a 10-es. A magyar bankrendszer 8-as BICRA-osztályzatával kapcsolatban kiemelik, hogy ez a besorolás tükrözi a bankszektor jelentős kitettségét az üzleti ingatlanpiacnak és az építőipari konjunktúrának, valamint a szektor gyenge jövedelmezőségét és a nem teljesítő kinnlevőség-állomány magas arányát.

(MTI)