A londoni kockázatelemző cég, a Verisk Maplecroft létrehozott egy indexet, amely alapján a világ 200 országát aszerint sorolták be, hogy melyek vannak leginkább kitéve a tüntetéseknek, tömegdemonstrációknak, az etnikai és vallási villongásoknak. A listán Franciaország a 16. helyen végzett, Argentína mögött, és Afganisztán, valamint Mali előtt. Franciaország az egyetlen európai ország, amely a top 20-ban végzett, és amely "magas kockázatú" besorolást kapott. Görögország a 25. helyen végzett.

– áll az elemzésben.

Számos fejlett és fejlődő országban is nagyfokú nyugtalanság volt tapasztalható az elmúlt évben, ilyen India, Mexikó, Dél-Afrika, Franciaország és Brazília. A G-20 (a 20 legfejlettebb) országban tevékenykedő cégeknek is komplex kockázatokkal kell szembenézniük.

Természetesen az olyan országok mint Afganisztán és Szomália sokkal veszélyesebb környezetet kínálnak a vállalatok számára. Franciaország azonban azért került előrébb a listán, mert a jelenlegi helyzet a kiépült infrastruktúrát és ezáltal a befektetések és beruházások jövőjét veszélyezteti. A civilek nyugtalansága aggasztóan hat a cégekre. Tavaly például Air France leépítései után a dolgozók megtámadtak néhány cégvezetőt – előfordult, hogy letépték róluk a ruhát.

Az elemzés az úgynevezett Civil Unrest Index-et (Zavargási Index, tükörfordításban – szerk.) használja. Az indexet úgy számolják ki, hogy egy kérdőívben bizonyos értékeket rendeltek bizonyos tényezőkhöz. A kérdőívben olyan kérdések vannak, mint "Milyen gyakran kerül sor zavargásokra?"; "Milyen hatásai voltak a korábbi zavargásoknak (okozott károk, halálesetek, sérültek száma)?; Milyen eszközöket használtak az elégedetlenkedések megfékezésére?; Az adott országok kormányai visszavágták-e az üzemanyag és az étel vásárlására szánt támogatásokat?

Ezek a tényezők kulcsfontosságúak egy zavargás esetén.

Az elemzésben kiemelik, hogy míg Franciaországban az aktív civil szféra és a szakszervezetek a kormány ellenében lépnek fel és gyakran az elégedetlenkedés motorjaként funkcionálnak, addig Németországban ezek a szereplők megpróbálnak együttműködni.

Franciaországban nemcsak a bevándorlás nyomán támadt terrorhullám okoz problémákat. A szocialista elnök Francois Hollande, és a szocialista kormány Manuel Valls vezetésével olyan elhibázott gazdaságpolitikát folytatott az elmúlt években, amelynek nyomán 10 százalék feletti a munkanélküliség. A helyzetet a munkavállalói jogok csorbításával kívánják megoldani, amely masszív ellenállást váltott ki a francia szakszervezetekből. Szinte mindennaposak voltak a pár ezres demonstrációk Franciaországban az elmúlt néhány hónapban. És minden hónapra jutott legalább egy nagyobb tüntetés is. A bevándorlók randalírozása Párizs külvárosaiban szinte mindennapossá vált.

(Bloomberg)