A kormány kiemelt területként kezeli a munkahelyteremtést. A statisztikák szerint a hét évvel ezelőtti kormányváltás óta 700 ezerrel több ember dolgozik Magyarországon. A 2010-es kormányváltás előtti utolsó negyedévben a foglalkoztatottak száma 3,7 millió volt, ez mára 4,4 millióra emelkedett, a növekvő tendencia pedig folyamatos. Eközben a munkanélküliek száma 2010 óta közel 60 százalékkal, 290 ezer fővel csökkent.

Emlékezetes, hogy Orbán Viktor még a 2010-es kampány során a Fidesz hatalomra kerülése esetén tíz év alatt egymillió új munkahely megteremtését helyezte kilátásba. Hét év alatt ebből 700 ezer teljesült, így időarányosan megvalósultak az elképzelések.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) augusztusi adatai szerint a május elejétől július végéig tartó három hónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 35 ezerrel, 193 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,8 százalékponttal, 4,2 százalékra csökkent. Összességében a rendszerváltás óta nem volt a maihoz hasonlóan magas a foglalkoztatottak és ennyire alacsony a munkanélküliként élő magyar emberek száma.

– A foglalkoztatottak számának növekedése az új munkahelyek létrejötte mellett a kormányzat foglalkoztatásösztönző politikájának köszönhető. Segély helyett igyekeztek munkát biztosítani azoknak, akik dolgozni szerettek volna, ha másként nem ment, akkor a közfoglalkoztatási program keretében – mondta lapunknak Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzője.

A lépéseknek köszönhetően mára Magyarország foglalkoztatottsági mutatói meghaladják az EU átlagát, a munkanélküliség tekintetében pedig a negyedik legkedvezőbb pozíciót foglaljuk el a közösség tagállamainak rangsorában. Magyarországon a foglalkoztatottság közel 0,5 százalékponttal haladja meg az EU 28 országának szintjét, és eléri a fejlett nyugati tagországok átlagát. Azt is fontos megemlíteni, hogy a mögöttünk lévő hét év alatt hazánkban nőtt a második legnagyobb mértében a foglalkoztatás: az idei első negyedéves adatok alapján mintegy 13 százalékponttal.

– Látni kell, hogy azért lehetünk negyedikek a munkanélküliség terén, mert vannak olyan országok, ahol a gazdaság nagyon rosszul teljesít, és komoly problémát jelent, hogy egyszerűen nincsenek munkahelyek – gondoljunk például Görögországra. Az elmúlt hét évben legnagyobb arányban a járműgyártásban növekedett a munkahelyek száma: míg 2010 második negyedévében csak 83 ezer embert foglalkoztatott az ágazat, addig idén már több mint kétszer ennyit. Hazánkban a nyugati és a keleti régiók különbségét is ki kell emelni, hiszen a nyugati országrészben a munkanélküliség aranya rendkívül alacsony, viszont a munkaerőhiány magas. Keleten ez fordítva van – fogalmazott Regős.

Magyarország törekvéseit a nemzetközi szervezetek és a gazdasági elemzők is elismerik, és érzékelik a pozitív irányú változásokat hazánk munkaerőpiacán: a nemzetközi szervezetek makrogazdasági előrejelzései 2017-ben és 2018-ban is a foglalkoztatás további növekedését és a munkanélküliség tartós csökkenését mutatják.

Segély helyett munka

2010-ben a kormány úgy döntött, hogy segély helyett inkább munkát kell adni az embereknek, ezért bevezette a közfoglalkoztatás rendszerét. Az elmúlt hét évben az Európai Unió országainak összevetésében Magyarországon csökkent a legnagyobb arányban azon 18–59 éves aktív korú emberek aránya, akik olyan háztartásban élnek, amelynek egyetlen tagja sem dolgozik, ezzel párhuzamosan a felére esett azon gyermekek aránya, akik teljesen munka nélkül élő háztartásban élnek.

824 ezer emberen segített a Munkahelyvédelmi Akcióterv

A válság utáni időszakban a görögországihoz hasonló munkanélküliség elkerüléséhez a Munkahelyvédelmi Akcióterv is jelentősen hozzájárult: a kormány a program keretében 824 ezer munkavállaló foglalkoztatásához nyújtott segítséget.

Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával.