A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) statisztikái szerint továbbra is a világ legnagyobb fegyverexportőrének számít az USA, a 33 százalékos világpiaci részesedésével, ami 2010 előtt még csak 29 százalékra rúgott. Az Egyesült Államokat Oroszország követi 25 százalékkal, majd a feltörekvő Kína következik.

Siemon Wezeman, a SIPRI egyik vezető kutatója elmondta, hogy Kína korábban alacsony színvonalú eszközöket dobott a piacra, de ez az utóbbi években megváltozott. Azok a berendezések, amelyeket jelenleg gyárt, sokkal fejlettebbek, mint például a tíz évvel ezelőttiek. Ez persze nem is csoda, hiszen Peking dollármilliárdokat fektetett a fegyvergyártásba. Egyrészt azért, hogy támogassa tengeri törekvéseit a Dél-kínai-tengeren és az Indiai-óceánon, másrészt, hogy aránylag alacsony árú technológiája vonzó legyen a külföldi piacokon.  A kínai fegyvereket elsősorban Ázsiában és Óceániában vásárolják fel. A jelentés szerint legjelentősebb vásárlója Pakisztán, a kínai fegyverexport 35 százalékával, ezt követi Banglades és Mianmar.

A két nagy európai fegyvergyártó állam, Franciaország 5,6 százalékkal, míg Németország 4,7 százalékkal részesedik a világ fegyverkereskedelméből. Ez jelentős visszaesést mutat az elmúlt évekhez viszonyítva. A két ország leginkább azt szenvedi meg, hogy európai vevőik a jelentős költségvetési megszorítások miatt mintegy 41 százalékkal fogták vissza megrendeléseiket, holott az európai országok biztonságára egyre nagyobb veszély leselkedik.

 Az importőrök listáját India vezeti 14 százalékos piaci részesedéssel, majd Szaúd-Arábia és Kína következik. Pekingnek nagyobb méretű szállítógépekre, helikopterekre van a leginkább szüksége. Kína tavaly légvédelmi rendszereket, továbbá kéttucatnyi harci repülőgépet vásárolt Oroszországtól, legnagyobb fegyverszállítójától. Moszkva Indiának is több fegyvert ad el, mint az Egyesült Államok – emelte ki a SIPRI jelentése.

(MTI, SIPRI)