Napjainkban sokat hallunk a demográfiai válságról mind európai, mind hazai szinten.

A 2017-ben megjelent Család és karrier című kutatásból – amelyet a tizenegy hazai egyetem 1500 hallgatójának válaszai alapján készítettek – az derül ki, hogy a megkérdezett egyetemisták a házasságot nem tartják elavult intézménynek, hiszen 89 százalékuk foglalkozik házassági tervekkel. Biztató az is, hogy – a KSH adatai szerint – a fiatalok döntő többsége, kilencven százaléka biztos abban, hogy szeretne gyermekeket. A megkérdezett fiatalok 43 százaléka legalább két gyermekben gondolkodik, 18 százalékuk a nagycsaládot is elképzelhetőnek tartja.

A házasságkötéseket tekintve a teljes lakosság körében az elmúlt időszakban egyre kedvezőbb trendeknek lehetünk tanúi. Míg 2010-ben csupán 35 520, addig 2017-ben már 50 572 házasságot kötöttek, ami 42,4 százalékos növekedést jelent hét év alatt. 2018-ban január–július között eltelt időszakban már 28 294 házasságot kötöttek.

A 2016-os ifjúságkutatás szerint az elmúlt években csökkent a bizonytalanok és nőtt a házasságot tervezők száma. A fiatalok első gyermekvállalással kapcsolatos tervei is – kis mértékben ugyan, de – változtak: míg korábban átlagosan 29 éves korukra tervezték az első gyermekvállalást, az azóta eltelt időszakban átlagosan 28 évre tehető ez az időpont.

A 2018-as Demográfiai portré megmutatta, hogy az első házasságkötések átlagos életkorának emelkedése megállt 2014-ben. A közvélemény továbbra is a házasságot tartja az ideális párkapcsolati formának, tízből kilencen ma is ezt javasolják a fiatal pároknak. Nőtt a válást ellenzők aránya, főként a negyven év alatti népesség körében. A 20–39 éves korosztály 38,3 százaléka szerint a házasság élethosszig tartó kapcsolat, míg 2005-ben csak 22,6 százalék vélekedett így – derül ki a KSH Életünk fordulópontjai című kutatásából.

Miközben a kormány gyermekvállalást ösztönző intézkedésekkel segíti a családokat, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gyerekekre milyen veszélyek leselkedhetnek a XXI. században, ezek megelőzésével, illetve hatékony kezelésével ugyanis szintén hozzájárulhatunk a családok egységéhez.

A gyermekekre és fiatalokra leselkedő veszélyek megértéséhez fontos tudatosítani, hogy míg 2012-ben a 15–29 éves korosztály 31 százalékának volt okostelefonja, 2016-ra ez a szám 85 százalékra emelkedett. A televízió erős pozíciója ellenére a fiatalok 88 százaléka tekinthető napi internethasználónak, és 24 százalékuk éjjel-nappal használja valamilyen formában a világhálót.

Az internet számos lehetőséget rejt, térhódításával azonban olyan kihívások is megjelentek, mint a sexting (intim fotókkal való visszaélés), a grooming (behálózás), a cyberbullying (internetes megfélemlítés), az online zaklatás és az adathalászat. Több millió személyes adatot lopnak el évente, és a lopások ellen az óvatlan felhasználók védtelenek.

Ma, amit internetnek nevezünk és látunk, az a valós internet mindössze négy százaléka. A fennmaradó, láthatatlan 96 százalékban zajlik a bűnözés, a fegyver- és emberkereskedelem, a kábítószer- és szervkereskedelem is. Ezen a fekete, láthatatlan részen tárolják magyar viszonylatban, több mint ötvenezer ember adatát, és árulják különböző adatbázisokban, bűncselekmények elkövetéséhez, a közösségi médiáról nyert információkból.

Gondot jelent az online játékoktól való függőség is. Ezt jelzi, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) – 2018-ban első alkalommal –a játékfüggőséget is a mentális betegségek listáján szerepeltette, amelyet olyan súlyosan tartós vagy visszatérő viselkedésként határoz meg, amelyben a játék elsőbbséget élvez az élet más területeivel szemben.

Néhány országban a videojáték-függőséget már korábban a jelentős közegészségügyi problémák közé sorolják. Több országban, köztük az Egyesült Királyságban is, működnek olyan magánklinikák, ahol kezelik ezt a függőséget. A frissen publikált betegséglistát 2019 májusában terjesztik a WHO tagországai elé a 2022 januárjában történő jóváhagyás céljából – közölte az Egészségügyi Világszervezet.

A közösségi média kapcsán negatív hatása lehet a fear of missing out (rövidítve: fomo) jelenségnek is, vagyis az attól való félelemnek, hogy lemaradunk vagy kimaradunk valamiből. A fiatalok ma összehasonlíthatatlanul több információt dolgoznak fel, több digitális adatot hoznak létre, sokkal többet vannak online, mint a korábbi generációk, ugyanakkor sebezhetőségük is nő. Ezért kell jobban megismerni a fiatalok szokásait az online térben, és egyúttal nagyobb hangsúlyt fektetni a veszélyek elleni hatékony védekezésre. Az UNICEF magyar bizottságának 2014-es kutatása szerint az internetes zaklatás minden harmadik gyermeket érinti Magyarországon, de csupán minden tizedik gyermek kér segítséget. A szülők rendszerint nincsenek felkészülve a digitalizációval járó kihívásokra.

Forrás: Mediaworks Hungary Zrt.