Jakab Ferenc virológus, egyetemi docens hétfőn az MTI érdeklődésére a megbetegedésekre utalva hangsúlyozta, 

Abban a pillanatban, hogy rés keletkezik a pajzson, elkezdődnek a megbetegedések – fogalmazott, arra utalva, hogy a Románia nyugati, délnyugati megyéiben tapasztalt kanyarós megbetegedésekért a szomszédos ország egészségügyi minisztériuma szerint

A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy sajnos Magyarországon is elindult egy káros oltásellenes kampány. Egyúttal cáfolta, hogy a vakcinák és hordozóanyagaik veszélyesek lehetnek az emberi szervezetre, majd közölte, azokat évtizedeken keresztül nagy populációkon tesztelték. Szintén cáfolta azt az oltásellenes érvek között előkerülő elképzelést, miszerint a vakcinázás csak a gyógyszergyárak bevételeit növeli. Erről azt mondta, hogy a

A szakember a nagy járványok elkerülése szempontjából prioritásnak nevezte a kötelező védőoltások – köztük a kanyaró-mumpsz-rózsahimlő (rubeola) elleni MMR-oltás – beadatását. Az ajánlott vakcinákra kitérve jelezte, ezek alkalmazása azért javasolt, mert olyan tendenciákat vetítenek előre, amelyek sajnos mindig bejönnek. A víruskutató kijelentette, a történelemben számtalan példa volt arra, hogy védőoltások járványokat megállítva emberéletek millióit mentették meg.

Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal szombaton az MTI-vel közölte, a kanyaró rendkívül ragályos fertőző megbetegedés, amely a kiütések megjelenése előtt már négy nappal fertőzhet és a fertőzőképesség a kiütések eltűnését követően még négy napig tart. A kórokozót a beteg az orr- és garatváladékával üríti. A kezdeti tünetek hasonlóak az influenzához: magas láz, légúti tünetek, kötőhártya-gyulladás. Ezeket követően kettő-négy nappal jelennek meg a bőrkiütések, amelyek a fejen, arcon kezdődnek, és később a testen lefelé terjednek. A kiütések néhány napig tartanak, és a megjelenés sorrendjében tűnnek el. A részleges oltási sorozattal beoltottak esetében a betegség lefolyása enyhébb, a szövődmények kialakulásának esélye kisebb.