Brüsszel megakasztaná az oroszok visszatérését
888.hu
2016.03.15. 15:58
A Krím 2014-es annektálását követõen Oroszországot kiszorították a nemzetközi kötvénypiacról és mind Európában, mind a tengerentúlon gazdasági szankciókat vezettek be ellen. Moszkva most megpróbál visszatérni.
Az orosz állam 3 milliárd euróért kíván eurókötvényeket kibocsátani a világpiacon. Abban azonban egyelőre bizonytalanok, ki – és főleg milyen kamaton – veszi meg a papírokat, miután mind Washington, mind Brüsszel óva intette a bankokat, hogy hitelezzenek Oroszországnak, mondván: nem lehetnek biztosak abban, hogy a Moszkvának jutatott pénzt nem "rossz célokra" használják-e fel.
Az európai kereskedelmi bankok még a jelenleg érvényben lévő pénzügyi szankciók mellett is hitelezhetnének az orosz államnak, ám Brüsszel és Washinton is azzal érvel, hogy az orosz kötvények felvásárlásával a pénzintézetek közvetve olyan cégeket (állami fejlesztési és energetikai vállalatok, a Krím-félszigeten is érdekeltségekkel rendelkező orosz cégek stb.) is forráshoz juttathatnának, amelyek hozzáférését az európai tőkeforrásokhoz direkt elzárták. Elemzők azt várják, hogy a kötvénykibocsátásból remélt források egy jelentős részét az ezer milliárd rubeles hiánnyal küzdő állami fejlesztési bankba, a Vnyesekonombankba csatornáznák át, amely belerokkant a szocsi olimpiai és krími fejlesztések finanszírozásába. Ha ezt európai/amerikai pénzből tennék, azzal megsértenék az Oroszországgal szembeni korlátozásokat.
Az oroszok ráadásul kénytelenek beletörődni abba is, hogy a velük szemben az ukrajnai beavatkozásuk miatt lassan 2014 márciusában bevezetett gazdasági szankciók is érvényben maradnak még egy darabig. Mindezt annak ellerére, hogy több mint egy év óta hétfőn újra asztalhoz ültek az unió külügyminiszterei, hogy az Oroszországgal szemben bevezetett kereskedelmi s beutazási korlátozások jövőjéről tárgyaljanak.
Olaszország, Görögország és Magyarország a hétfői brüsszeli tárgyaláson jelezte: nem támogatja a szankciók automatikus megújítását, és felülvizsgálná az EU és Oroszország közti diplomáciai patthelyzetet okozó állásfoglalást. Németország viszont továbbra is kitart a korlátozások fenntartása mellett – ami nem is csoda, hiszen a szankciók bevezetését követően Angela Merkel kormánya különmegállapodást kötött Moszkvával az Északi Áramlat második vezetékének kiépítéséről, így egy elhúzódó ukrajnai konlfiktus esetén is biztos lehet energiaellátása biztonságában, egyéb jelentős energetikai együttműködése pedig nincs Moszkvával.
Ráadásul az unió a múlt héten megújította a tiltólistára tett orosz állampolgárok és cégek vagyonának befagyasztását, a velük szembeni utazási korlátozásokat. Az EU és Oroszország közti kereskedelmi, pénzügyi, biztonságpolitikai és energiaügyi együttműködések tiltásának július utáni fenntartására a szakértők ennek ellenére sem vennének mérget. És nem csak a magyar, az olasz és a görög külpolitika ellenállás miatt.
Bár a britek, a balti államok és Lengyelország is kulcsfontosságúnak tartja azok érvényben tartását, mert csak így látják biztosíthatónak, hogy kikényszerítsék Moszkvától a minszki tűzszüneti egyezmény feltételeinek betartását, a hétfőre Brüsszelbe szervezett gazdatüntetés jól példázza a szankciókkal szembeni európai elégedetlenséget, Moszkva hajlíthatatlansága pedig az EU és az USA korlátozott zsarolási potenciálját tükrözik. (Az orosz kormány egyébként máig tagadja, hogy katonákat küldött, illetve katonákat állomásoztat Kelet-Ukrajnában.)
Hiszen bár az oroszok a hétvégén úgy döntöttek, kivonják a haderejüket Szíriából, a genfi tárgyalásokon mediátorként továbbra is jelen lesznek és nélkülük várhatóan nem is lesz megállapodás sem Asszád, sem a Szíria jövőjéről. Márpedig abban mostanra szinte mindenki egyetért, hogy a bevándorlási válság megfékezése érdekében a leghatékonyabb lépés a háború befejezése, a szíriai békefolyamatok megindítása lenne – ehhez pedig Moszkva megkerülhetetlen.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
