Az Európai Bizottság éves növekedési jelentésében hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság stabilitását az egyre növekvő hazai kereslet eredményezte. Magyarországon a hazai össztermék (GDP) mértéke felülmúlta a 2008-as gazdasági válság előtti csúcsértékét, 2016-ban 1,9 százalékkal nőtt a lakossági fogyasztás és a nettó exportbevételeknek köszönhetően.

Ennek ellenére a gazdasági növekedés továbbra is egy teljes százalékponttal alacsonyabb a válság előtti mutatókhoz képest. Tavaly az Európai Unió (EU) által támogatott beruházások átmeneti visszaesése miatt megtorpant a növekedés, ugyanakkor a fogyasztás, az unió támogatta beruházások újbóli megindulása és az expanzív fiskális politika nyomán várhatóan 3,7 százalékos növekedést hoz 2017-ben.

A bizottság megállapította, hogy az államadósság folyamatos csökkenése javította Magyarország pénzügyi stabilitását. A testület úgy látja, Magyarország fiskális politikája megfontolt, de a költségvetési irányvonal várhatóan lazulni fog. A költségvetési kiigazítás hiánya miatt a strukturális egyenleg romlása veszélyt jelent a középtávú adósság csökkentésére.

A bizottság szerint a magyar bankrendszer erősödött az elmúlt két évben a javuló gazdasági környezet és a bankokra kivetett adó mérséklésének következtében. A magyar bankok finanszírozási struktúrája és tőkehelyzete megfelelő, valamint javultak a magánszektor hitelezési kilátásai, de a hitelállomány növekedése mérsékelt maradt.

A jelentés szerint a munkanélküliség tovább javult, a válság előtti szint alá csökkent, ugyanakkor még mindig magas az uniós átlaghoz képest. A munkaerő-kínálat a nyugdíjkorhatár emelésével növekedett, azonban több ágazatban továbbra is hiány van úgy a képesítéssel, mint a képesítés nélküli munkaerőből.

A szegénység mértéke is csökkent a legutóbbi jelentéshez képest, de továbbra is jelentős a gyerekek, különösképpen a romák körében, ugyanakkor a szociális támogatás és a munkanélküli ellátások lefedettsége továbbra is korlátozott. A romák gyenge egészségügyi állapota és az orvosi ellátáshoz való egyenlőtlen hozzáférés negatívan befolyásolja a munkaerőpiacon való részvételüket – húzta alá az Európai Bizottság.

A jelentés szerint az országspecifikus ajánlások végrehajtásában Magyarország ugyan előrelépett az alacsony jövedelműek adóértékének csökkenése terén és a közfoglalkoztatás rendszeréből a munkaerőpiacra való átlépés megkönnyítésében, azonban elmaradást mutat az ágazati különadók csökkentése, a közbeszerzés rendszere, az átláthatóság, a szociális és munkaügyi ellátások, az oktatáspolitika területén, valamint olyan hátrányos helyzetű csoportok, mint a romák integráló oktatásban való részesítésének kérdésében.

Végezetül a bizottság aláhúzta: az intézményi teljesítmény hiányosságai nehezítik az üzleti környezetet és csökkentik a gazdaság növekedési potenciálját. Az üzleti élet fellendülésének legfőbb akadálya a testület szerint az instabil szabályozási környezet, az érintettek bevonásának és a politikai döntéshozatal hiányosságai.

A költségvetési folyamat átláthatósága és kiszámíthatósága továbbra is korlátozott, a közbeszerzéseket még mindig a korlátozott verseny és az átláthatóság hiánya jellemzi – áll a jelentésben. A korrupciós kockázatok továbbra is magasak, visszaszorítása érdekében hozott intézkedések kérdésében lényeges hiányosságok mutatkoznak – vélekedett az Európai Bizottság.

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni kutatási részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) elemzői tájékozódó látogatást tettek Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban. A látogatásról összeállított és Londonban ismertetett beszámolójukban azt közölték, hogy a magyar hazai össztermék (GDP) idei egész éves növekedésére szóló előrejelzésüket az eddigi 2,6 százalékról 3,5 százalékra javították.

A felülvizsgálat okai között kiemelték, hogy számításaik szerint a kormány tavaly decemberben a GDP-érték 1,8 százalékának megfelelő ösztönzést juttatott a gazdaságba, és ennek nagy része az idén fejti ki növekedésserkentő hatását.

A Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzői szerint emellett a növekedést élénkítő tényezők között szerepel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) laza monetáris politikája, az EU-finanszírozás, az idei évre jóváhagyott áfa- és társaságiadó-csökkentések, valamint a minimálbér-emelés.

A ház elemzői magyarországi látogatásukon úgy találták, hogy az új EU-források lehívásának előkészületei nagyon előrehaladott szakaszban járnak, jóval előrébb, mint a környező országokban.
Hangsúlyozták azt is, hogy a vártnál gyengébb tavalyi növekedés az idei éves összevetésű GDP-teljesítményhez kedvező bázishatást nyújt.

A cég szerint az MNB mikromenedzselési tevékenysége, amely a kamatok alacsonyan tartására és a forint erősödésének megakadályozására irányul, működőképes lesz egészen addig, amíg a célszintet meghaladó infláció csak távoli kockázat marad.

A Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzőinek várakozása szerint legalább a következő tizenkét hónapban ez lesz a helyzet, köszönhetően a viszonylag magas, 3 százalékos szinten meghatározott központi inflációs célnak is.

A ház azzal számol, hogy a tizenkét havi infláció a következő hónapokban éppen 3 százalék környékére emelkedik, és ott tetőzik is, majd a második fél évben valamelyest mérséklődik.
A cég elemzői szerint az MNB monetáris döntéshozatali mechanizmusában továbbra is a forintárfolyam a legfontosabb tényező.

A Bank of America-Merrill Lynch jelentősen javított magyar növekedési előrejelzése meghaladja ugyan a citybeli konszenzust, de a magyar gazdaságban más nagy londoni házak is gyorsuló növekedést valószínűsítenek.
A Morgan Stanley globális bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői 2017-re szóló éves előrejelzésükben közölték, hogy az idén 2,9 százalékos növekedéssel számolnak Magyarországon. Ez is javított előrejelzés, a ház ugyanis korábban a magyar hazai össztermék 2,5 százalékos idei bővülésével számolt.

A Morgan Stanley elemzői szerint az idei magyar növekedés fő tényezői között lesz a pro-ciklikus költségvetési ösztönzés és az EU-folyósítások által egyidejűleg nyújtott hajtóerő. A ház közölte ugyanakkor azt is, hogy saját becslése szerint a magyar gazdaság potenciális éves növekedése jelenleg 1,7 százalék körül járhat. Ennek alapján a Morgan Stanley várakozása szerint az idei egész éves átlagos magyarországi infláció is 2,9 százalékos lesz a 2 százalékos konszenzusos előrejelzési átlag helyett, jövőre pedig eléri a 3 százalékot.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői a közép-európai EU-gazdaságok növekedési kilátásairól összeállított tanulmányukban közölték: modellszámításaik arra utalnak, hogy a magyar gazdaság éves potenciális növekedése – amely a pénzügyi válság idején zéró körül járt – jelenleg 2,5 százalék.

A ház szerint ez a becslés – összhangban azzal, hogy a munkapiaci kondíciók jelentős mértékben feszesebbé váltak és magas szintű a kapacitás-kihasználtság – arra vall, hogy a magyar gazdaságban bezárult a korábbi negatív kibocsátási rés. A JP Morgan londoni elemzői közölték, hogy várakozásuk szerint a következő három évben a magyar gazdaság átlagos potenciális éves növekedése 2,7 százalékra emelkedik tovább, elsősorban a munkapiaci aktivitás élénkülése és a beruházási ráta stabilizálódása miatt.