Igaz, az 1929-32-es világválság idején már feloldotta az Egyesült Államok a pénz aranyhoz való kötését, de hamar visszatértek hozzá, hiszen az egyik legfontosabb előnye ennek a rendszernek az, hogy lelassítja az áremelkedést.

A hetvenes években azonban eltörölték, mert a közgazdászok úgy vélték, hogy az aranystandard megfojtja a gazdasági növekedést.

Hogy egyre több áru és szolgáltatás legyen a piacon, egyre több pénz szükséges a gazdaságban – így szükséges volt szakítani azzal a dogmával, hogy a gazdaságban lévő pénz- és aranymennyiség aránya ne változzon. A növekedési ütemet amúgy sem tudták követni az aranybányák, a kaliforniai, az afrikai vagy az ausztrál aranyláz ellenére sem.

Tíz évvel a rendszer bevezetése után, 1981 és 1989 között Ronald Reagan amerikai elnök felállított egy olyan bizottságot, mely az aranystandardra való visszatérés lehetőségét vizsgálta, ám a tagok arra a következtetésre jutottak, hogy ez nem lenne jó lépés. Az előző amerikai elnökválasztás kampányában is felmerült az aranystandard kérdése, akkor a republikánusok floridai szervezete kezdeményezte a rendszer felülvizsgálását.

Most Donald Trump győzelme után újra felmerült a dollár értékének aranyhoz kötése.

– mondta Trump a kampányban.

Az Egyesült Államok a 2008-as gazdasági válság kirobbanása után ahhoz az eszközhöz folyamodott, hogy a FED (Federal Reserve System – az USA központi banki rendszere) éveken keresztül dollárnyomtatással pumpálta az amerikai gazdaságot. A kritikusok és Trump szerint ezzel még nagyobb pénzügyi lufit alakítottak ki.

November 12-én egy hosszú, összehasonlító elemzés jelent meg a New York Timesban, melyben a szerző kitér arra, hogyan reagált Reagan kezdeményezésére az akkori FED-vezér, Paul A. Volcker, és mit gondol most a jelenlegi vezető, Janet L. Yellen. Bár a két reakció között rengeteg idő telt el, a hasonlóság mégis megdöbbentő. Mind akkor, mind pedig most úgy érvelnek a FED-esek, hogy az elnökválasztás veszélyezteti a központi bank létét. Annyi különbség azért akad, hogy most "csak" a FED átszervezésével riogatnak a vezetők, hiszen Trump olyan tanácsadókat fogadott fel, akik alapvetően fékeznék a központi bank szerepét a nemzetgazdaságban.

Az aranystandard kérdése azért merülhet fel ismét az elkövetkezendő 18 hónapban, mert jelentős személyi változások várhatóak a FED-ben. A The Conservative Review azt írja, hogy jelenleg két megüresedett pozíció van a szervezet igazgatótanácsában. De 2018-ban lejár Yellen és az alelnök, Stanley Fischer megbízatása is, így könnyen előfordulhat Trump olyan embereket tud bejuttatni a FED-be, kik könnyen forradalmi változásokat eszközölhetnek a pénzügyi szervezetben, és a monetáris politikát konzervatív irányba tolhatják el.

Egyelőre nem tudni, mi várható Trumptól, de annyi biztos, hogy a FED inflációs politikája alapvetően erodálta a dollár vásárlóerejét, melynek helyrebillentésében segíthet az aranystandard.