Bele fogunk halni az antibiotikumokba
2016.06.01. 17:58
Néhány évtizeden belül akár tízmillió ember életébe is kerülhet az, amely most még nem igazán foglalkoztat minket. Ez pedig nem más, mint az antibiotikumok drasztikusan csökkenő hatékonysága.
David Cameron brit kormányfő pár nappal ezelőtt szólalt fel a Japánban megrendezett, G7-es csúcstalálkozón azzal kapcsolatban, hogy 2050-ig bezárólag mintegy 10 millió ember eshet áldozatul e növekvő globális jelenségnek:
ha most nem teszünk semmit ez ügyben, akkor emiatt mintegy 100 billió dolláros gazdasági teher fog a nyakunkba szakadni, továbbá a potenciális halálát jelentheti a modern gyógyszerészetnek.”
Mi több, a felmérések alapján, az antibiotikum rezisztencia veszélye elsősorban nem a fejletlen országok lakosait fenyegeti, épp ellenkezőleg: a modern orvostudománnyal ellátott, gazdag nemzetek lesznek érintettek. Hogy miért?
És itt nem elsősorban a patikában kapható pirulákra érdemes gondolni. Ugyanis Európa-szerte az elmúlt évtizedekben egyre elterjedtebb lett a húsiparban történő antibiotikumos kezelések rendszeresítése, amellyel a rossz körülmények között tartott haszonállatok egészségén próbálnak mesterségesen javítani.
Az adatok alapján leginkább a baromfi- és a sertéshús érintett, azonban bizonyos állati eredetű termékeknél - mint a tej, a sajt vagy a tojás - is felmerült, hogy a takarmányban található mesterséges egészségjavító adalékanyagok ezeken az ételeken keresztül bizony az emberi szervezetbe is áttételesen bekerülhetnek.
Mert a szervezetünkben lévő baktériumok megszokják az antibiotikum jelenlétét a testben. Ezáltal egy-egy komolyabb bakteriális eredetű fertőzés esetén teljesen hatástalanná válik az orvos által felírt antibiotikumos kezelés. Amíg egy torokgyulladás esetén ez nem mindig jelent életveszélyt, azonban egy agyhártyagyulladásnál vagy egy tüdőgyulladásnál ennek végzetes következménye lehet.
A megoldás első ránézésre az lenne, hogy nagy erőfeszítések árán minimalizálni kellene az emberi szervezetbe kerülő antibiotikumok mennyiségét az élelmiszereken, és az orvos által néhány esetben felelőtlenül felírt gyógyszereken keresztül, és ezzel a probléma idővel meg is oldódna.
Azonban a baktériumok természete ezt egyáltalán nem teszi lehetővé, ugyanis az "eltanult" evolúciós képességüket, miszerint állandó alkalmazkodással képesek ellenállni a antibiotikumoknak, tovább tudják adni. Így a mutáció következtében akár olyan szuperbaktériumok is kifejlődhetnek, amelyek lényegében táplálékként használják fel a betegségünkre felírt antibiotikumot. Ráadásul az egysejtű bacik rendkívül gyorsan képesek a szaporodásra, így ez a folyamat igencsak gyors lefolyású.
Már évekkel ezelőtt születtek országos akciótervek azzal kapcsolatban, hogy az orvosok már nem tudják mivel kezelni betegeiket, mivel egyre hatástalanabbak az alkalmazott mainstream antibiotikumos gyógyszerek. Az Országos Epidemiológiai Központ orvosa szerint már régóta egy időzített bombán ülünk mi is, hiszen még csak nem is nagyon vagyunk tisztában a problémával, így védekezni is nehéz ellene.
Ugyanakkor hozzá kell tenni azt is, hogy gyakran az elkényelmesedett háziorvosok azok, akik indokolatlanul tömik betegeiket antibiotikumokkal a gyorsabb gyógyulás érdekében. Igaz, a vírusokra nem hat a készítmény, viszont gyakran még a vírusos tünetek enyhítését is elősegíti. Így fordulhat elő, hogy egy-egy torokfájásra is már egyből antibiotikumos torokfertőtlenítőt, vagy orrspray-t kell kiváltanunk a patikában.
Az ilyen jellegű gyógyszerek túlzott használatát általában a vénykötelesség előírásával akadályozták meg a gyógyszerészek annak érdekében, hogy az önjelölt orvosszakértő betegek ne tömjék magukba hetente az antibiotikumot tartalmazó orvosságokat.
Ugyanis természetesen lehet vény nélküli antibiotikumos készítményt kapni, mivel a gyógyszerpiac szemszögéből ez egy kihasználatlan szegmensnek számít. Bár a Bioparox nevű antibiotikumot tartalmazó torok- és orrspray-t már nem forgalmazzák, mégis hosszú évekig lehetett kapni bármilyen hivatalos kontroll nélkül. A terméket végül nem emiatt vezették ki a piacról, hanem mert alkalmazása több kockázattal járt, mint haszonnal.
Azonban a Dorithricin torokfertőtlenítő, szopogató tabletta jelenleg is kapható a gyógyszergyárakban, amelyhez hozzá lehet jutni recept nélkül. Bár a hatóanyag koncentrátuma nyilvánvalóan alacsonyabb mint a többi vénnyel kapható antibiotikumos gyógyszeré, a rezisztenciát ugyanúgy elősegítheti felelőtlen alkalmazása.
A gond emellett az, hogy amíg a fogyasztók szívesen megvásárolják a vény nélküli, rezisztencia növelő gyógyszereket, addig a gyógyszeripar sem érdekelt abban, hogy új és erősebb gyógyszerek kifejlesztésén ügyködjön.