Az ûr sötétjében bolyong egy objektum, amirõl senki sem tudja, hogy micsoda
2017.03.19. 11:58
2012-ben csillagászok egy csoportja egy furcsa, elszigetelt objektumot figyelt meg Földünktől mintegy 100 fényévre – egy olyan égitestet, amely nagyobb tömegű a Jupiternél, és nagy valószínűséggel az egyik legközelebbi kóbor bolygó, amit a tudósok valaha felfedeztek.
A legújabb kutatások szerint úgy tűnik, a CFBDSIR 2149-0403 névvel illetett objektum olyan tulajdonságokat mutat, amik alapján elképzelhető, hogy nem is bolygóról van szó, hanem talán valami egészen másfajta égitestről.
Che cos'è CFBDSIR 2149-0403? https://t.co/rZsZhkDn2k pic.twitter.com/Sm7y9n9wKU
— LA SCIENZA (@NewsScienza) 2017. március 17.
A csillagközi bolygókkal kapcsolatban mindig nehéz megállapítani, hogy klasszikus bolygókról van-e szó, vagy barna törpékről. Utóbbiak olyan égitestek, amelyek tömege túl kicsi ahhoz, hogy a belsejükben stabil hidrogén-hélium magfúzió jöjjön létre, és így valódi csillagokká váljanak. A számítások alapján a CFBDSIR 2149-0403 tömege körülbelül négy-hétszerese a Jupiterének, ami alapján azt lehet mondani, inkább egy kóbor bolygóról van szó, mintsem barna törpéről. Korábban úgy vélték, a feltételezett csillagközi bolygó az úgynevezett AB Doradus mozgó csoport tagjaként „utazott" a világűrben. Ez a csoport nagyjából harminc, azonos korú és összetételű objektumból áll, amelyek együttesen haladnak a kozmoszban, és valószínűleg azonos helyen is keletkeztek. E feltételezés alapján a CFBDSIR 2149-0403 különösen fiatal, mindössze 50–120 millió év között lehet.
Az elgondolás, amely vándorbolygónak vélte az égitestet, pusztán néhány kezdeti megfigyelésen alapult, de nem sikerült bizonyítékot találni, hogy az égitest valóban bolygóként keletkezett, és kilökődött bármilyen csillagrendszerből.
Hogy kiderüljön az igazság, az objektumot eredetileg felfedező csillagászok egyike, Philippe Delorme (Grenoble Alpes Egyetem) és kutatócsoportja az elmúlt pár évben folyamatosan figyelte a CFBDSIR 2149-0403-at, a munkában különböző hullámhosszakon működő távcsöveket alkalmaztak.
Az új megfigyelésekkel a kutatók pontosabban kiszámították az égitest helyzetét és mozgását. Ebből kiderült, hogy a korábbi hipotézisekkel ellentétben a CFBDSIR 2149-0403 mégsem lehet az AB Doradus vagy más ismert, fiatal mozgó csoport tagja. Ez a kutatók szerint egyszerre jó és rossz hír. Jó, mert új információkkal gazdagodtunk az objektumról, rossz, mert az egyik legfontosabb paraméter, az égitest kora vált bizonytalanná, megnehezítve a kategorizálást.
A kutatócsoport új megfigyelései szerint az objektumnak van egy gyenge gravitációs ereje, és kiemelkedően magas a fémtartalma, tehát a szakértők nem tudják már egyáltalán megmondani, hogy milyen égitestről is beszélhetünk.
Szerencsére a CFBDSIR 2149-0403 közelsége miatt viszonylag könnyen kutatható, így a tudósok várhatóan tovább folytatják a megfigyelését.
(Origo, La Sciencia)