A Norvégia és Lengyelország után Magyarországon volt a legnagyobb csökkenés 2013 óta a nettó kamatterheket illetően. Két év alatt összesen a GDP 0,641 százalékának megfelelő összeget, mintegy 220 milliárd forintot sikerült megspórolni. A portfólió számításai szerint az idei évvel bezárólag 250 milliárd forintos tehercsökkentés történt.

A kamatkiadások csökkenéséhez nagyban hozzájárult az MNB önfinanszírozási programja. A csökkenésnek köszönhetően a költségvetés mozgástere is nőtt, többet tudtunk költeni más célokra.

Amíg 2007-ben 4,7 év volt az értékpapírok hátralévő átlagos futamideje, addig 2016-re ez 4,3 évre csökkent. Egyelőre még a tavalyi átlag alatt vagyunk e tekintetben, ezért a magyar adósság még mindig sérülékeny.

Az időtáv csökkenésének az oka, hogy megnőtt a lakossági kötvényállomány összege, a  kiskereskedelmi papírok pedig jellemzően fél- egy évesek. Az állam ráadásul magasabb hozamot fizet értük, bár ezért cserébe a háztartások biztosabb befektetők.

A belföldi szereplők részaránya a kötvénypiacon átlagon felüli. Az OECD átlag 51,2 százalék, amíg itthon 56 százalékban van hazai szereplők tulajdonában az állampapír-állomány.

A listát Izrael vezeti, ahol a belföldi szereplők aránya 94 százalékos.

(Portfolio)