Abortusz: hogyan jut el valaki a mûtõasztalig?
2016.10.19. 23:38
A lengyelek azt tervezték, hogy teljes abortusztilalmat vezetnek be. Ez azt jelentette volna, hogy a magzatot életképtelensége valamint nemi erőszak és anyai életveszély esetén sem lehetett volna elvetetni. A parlament végül talán a tiltakozó mozgalmaknak köszönhetően, de nem fogadta el az egyházi indíttatású törvényjavaslatot.
Az elmúlt években Magyarországon is történt kísérlet az abortusztörvény szigorítására, bár másképp, mint Lengyelországban. Két KDNP-s képviselő a 2012-es költségvetésből elvonta volna a rászoruló nők és lányok abortuszára elkülönített összeget. Ez azzal járt volna, hogy bizonyos nők valószínűleg nem tudták volna finanszírozni a műtétet, így kevesebb lett volna a művi vetélés. A Fidesz azonban végül támogatás hiányában nem tűzte napirendre a javaslatot.
Az Alaptörvény II. cikke kimondja, hogy „minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg”. Ez alapján meglenne a lehetőség az abortusztörvény szigorítására, de a az új szabályozás társadalmi elfogadottsága kérdéses lenne.
Magyarországon az emberek 60 százaléka gondolja úgy, hogy az abortusz közepesen súlyos témának minősül. Bő egy évtizeddel ezelőtt az embereknek még csak a 44 százaléka vélte úgy, hogy közepesen súlyos probléma a művi vetélés. A magyar lakosság több mint fele, 53 százaléka szerint a jelenlegi szabályozás megfelelő, se szigorítani, se enyhíteni nem kell rajta. Pártindentitás szerint is hasonlók az arányok, a baloldaliak, a Jobbik szavazói és a kormánypárt támogatói is elégedettek a jelenlegi szabályozással. A gyógyszeres terhességmegszakítással a lakosság közel fele egyetért, de itthon 2012 óta már nincs mód a gyógyszeres abortuszra.
Az elmúlt öt évben, 2010 és 2015 között az abortuszok száma 22,9 százalékkal csökkent Magyarországon. Amíg 1990-ben 90 394 magzatelhajtásra került sor, 2010-ben már csak 40 449 művi vetélést hajtottak végre, 2015-ben pedig 31 200-en döntöttek az abortusz mellett. A terhességmegszakítások számát családpolitikai eszközökkel csak áttételesen lehet befolyásolni, ezért fontos, hogy prevencióra is nagy hangsúlyt fektessen az állam.
Hivatalos megfogalmazás szerint súlyos válsághelyzetnek minősül az, ami testi vagy lelki megrendülést illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz. Azt azonban senki sem jogosult vizsgálni, hogy a válsághelyzetet mi indokolja. Tehát ha egy nő úgy ítéli meg, hogy ilyen helyzetben van, azt senki sem kérdőjelezheti meg.
Bizonyos esetekben a terhesség 18. vagy 20. hetéig is engedélyezett a művi vetélés. A magzatot bármikor el lehet vetetni, ha az állapotos nő életét veszélyezteti illetve ha a magzatnál a szülés utáni élettel összeegyeztethetetlen rendellenesség áll fenn.
Ha valaki az abortusz mellett dönt, akkor a műtét iránti kérelmét a családvédelmi szolgálat munkatársának terjeszti be. A kérelemhez csatolni kell szülész-nőgyógyász szakorvos által kiállított igazolást, miszerint az illető terhes. A családvédelmi szolgálat munkatársának a feladata, hogy a dokumentum beérkezését követően tájékoztassa az anyát és az apát a lehetőségeikről. Ilyenkor elmondják többek között azt is, hogy milyen anyagi és természetbeni támogatáshoz juthatnak a szülők, hogy ne a nehéz gazdasági körülmények miatt döntsön valaki az abortusz mellett. Szervezeteket ajánlanak, akik tudnak segíteni gyermekvállalás esetén, valamint az örökbeadás lehetőségeiről és feltételeiről is tájékoztatják a szülőket. Elmondják továbbá, hogy mivel jár a terhességmegszakítás. Ha valaki a tájékoztatás után is úgy dönt, hogy nem szeretné megtartani a magzatot, akkor a második konzultáción, ami leghamarabb az első tájékoztatást követő harmadik napon lehet, elmondják neki, hogyan zajlik a terhességmegszakítás és mik a jogszabályi feltételei. A szülőknek elmondják a fogamzásgátlás lehetőségeit, hogy lehetőleg ne kerüljön sor több abortuszra.
Ezután a kérelmet aláírják a szülők és a családsegítő szolgálat munkatársa. A másolatát átküldik annak az intézménynek, ahol a beavatkozást végre fogják hajtani, de a választott intézmény neve már szerepel a kérelmen. Az állapotos nőnek 8 napon belül meg kell jelennie a választott egészségügyi intézményben, ahol aláírásával újra megerősíti szándékát. Bizonyos esetekben például ha az orvos megállapítja, hogy a terhesség meghaladja a törvényben meghatározott időt vagy ha a nő egészségi állapotára negatív hatással lenne megtagadhatja az abortusz. Ez esetben fel lehet lebbezni.
A beavatkozás maga pár percig tart és ha jól csinálják csak kevés fájdalommal jár. A nő helyi érzéstelenítést kap a méhnyakába. Amint elkezd hatni az érzéstelenítő, a nőgyógyász kitágítja a méhszájat, hogy egy vékony műanyag csövet juttathasson a méhüregbe. Végül terhességet és a nyálkahártyát a csökön keresztül szívják le. Utolsó lépésként ultrahangvizsgálattal ellenőrzik, hogy a méh üres –e.
A beavatkozás után görcsök jelentkezhetnek. A fájdalmat az okozza, hogy az üres még összehúzódik. A műtét után vérzés jelentkezik, ami lehet rendszertelen is. Az abortusz altatásban is végezhető, de rövidsége miatt nem szokás.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2011-ben kiadott, visszavonásig hatályos közleménye alapján a beavatkozás térítésköteles, ha nem egészségügyi ok miatt kérelmezik. A műtét 29 710 forintba kerül, de igényelhető támogatás szociális rászorultság alapján.
Ha valaki úgy dönt, hogy magánklinikán végezteti el a beavatkozást, akkor magasabb költségekkel kell számolnia. A műtét Magyarországon 100 ezer forint körül mozog. Szomszédos országainkban Szlovákiában és Ausztriában is hasonló árakkal találkozunk.
Annak ellenére, hogy Magyarországon csökkent az abortuszok száma, minden harmadik élve születésre jut egy terhességmegszakítás, míg az európai átlagban ötre.