A helyi valuta összeomlása sült krumpli hiányt okozott Afrika egyik vezető gazdaságában.

Hiány van az USA dollárból Nigériában. Az olajárak nagyon leestek az elmúlt 18 hónapban és ez megfosztotta az országot exportbevételének nagy részétől. A helyi nemzeti bank ezért szigorúan szabályozta, hogy a cégek milyen feltételekkel juthatnak külföldi valutához.

Bár ezzel sikerült megállítania központi valutatartalékának további csökkenését, ami most 28 milliárd dollár – egyetlen év alatt 20 százalékos csökkenést jelent. De ennek a levét a kereskedelem issza meg.

A világgazdaság köldökzsinórjától elvágva a cégek nem tudnak külföldi valutához jutni. A KFC és több gyorsétterem levette az étlapról a sült krumplit, ugyanis azt külföldről kellett importálni és mivel nem jutottak dollárhoz, így kifizetni se tudták volna a beszállítóikat. Ha a helyzet nem változik, évekbe telhet míg megfelelő mennyiségű burgonyát tudnak termelni a nigériai farmerek.

A helyi valuta árfolyamának összeomlása egyre súlyosabb gondokat okoz az országban. Nigéria lakossága 184 millió fő és a gazdaság 2004 óta hét százalékos növekedést produkált évente. A valutaválság abból következett, hogy egyre kevesebb a kereslet az ország olajára. De még ilyen nehéz körülmények között is 4,1 százalék körül várható az idei gazdasági növekedés.

A nagyobb cégek hosszú távon még mindig ígéretesnek találják a nigériai piacot: a népességrobbanás következtében naponta 13.000 fővel gyarapodik a lakosság száma. A Coca-Cola januárban 400 millió dollárt fektetett be egy új üdítőgyártó üzem felépítésére.

Az állami bevételek kétharmada az olajból származik. A központi banknak sürgősen döntést kellett hoznia a megoldást illetően, mert egyre súlyosabbá kezdett válni a helyzet. Két lehetőségük volt: vagy depriválják – csökkentik az értékét– az ország valutáját, a nigériai nairát, vagy elkezdik költeni a valutatartalékaikat és ezzel fenntartják a befektetők bizalmát.

Eddig a bank az utóbbit tette. 2015 februárja óta rögzítette a helyi pénz értékét: 1 dollár azóta 198 nairába kerül. Az importőrök el vannak tiltva a dollár használatától, ha olyan alapvető termékeket akarnak venni, mint a szappan vagy mondjuk a fogpiszkáló. A nemzeti bank szerint ezek megvásárolhatóak a helyi termelőktől is. Sok cég azonban nehéz helyzetbe került az ilyen típusú intézkedések miatt.

A vállalatoknál egyre többször fordul elő, hogy zsákokba gyűjtik a nairában befolyt bevételt és a nemzetközi repülőtereken, a helyi pénzváltóknál próbálják beváltani azt dollárra. A váltókban dolgozó üzletemberek 385 nairáért váltanak egy dollárt, amiből 94 százalékos hasznot söpörnek be. Mostanra azonban a repülőtereken is kezd elfogyni az amerikai dollár.

A nemzeti bank azzal védekezik, hogy intézkedéseivel a hazai ipart támogatja: új munkahelyeket teremtenek egy olyan országban, ahol a legtöbb embert feketén alkalmazzák. A rövid távú áldozatvállalás a vállalatok részéről elengedhetetlen ahhoz, hogy fejlesszék a hazai ipart. Így enyhíthetik a nigériai gazdaság függését az olajbevételektől.

Ez az út azonban problémákkal van kikövezve. Például pácban vannak a gyógyszergyártó cégek. A nemzeti bank nem ad nekik dollárt, hogy külföldről vásároljanak gyógyszeres üvegcséket, mert azt akarja, hogy hazai gyártókról szerezzék be.

A gond csak az, hogy a hazai üveggyártás nem állít elő olyan típusú üvegcséket, amik a gyógykészítmények csomagolására alkalmasak lennének.

Az üveggyártók viszont azért nem állítanak elő ilyesmit, mivel nincs elég gyógyszergyártó cég, hogy megérje előállítani és leszállítani ezeket.

A kábelgyártók hasonló dilemmával szembesülnek. A nemzeti bank megkérte a kábelgyártó cégeket, hogy ezentúl a kábeleikre Nigériában előállított acélbevonatot tegyenek. Azonban ezek a gyártók nem készítenek olyan minőségű bevonatot, ami a kábelgyártóknak megfelelő lenne. Azért nem, mert egyébként nincs rá kereslet. Emiatt a távvezetékek egyre jobban korrodálódnak és az áramszünetek egyre sűrűbbek lesznek.

Még a nigériai konyha egyik alapvető hozzávalójával a pálmaolajjal is gond van. Ezt az éttermeknek a helyi termelőktől kellene beszerezniük. Azonban a szükségletek felét tudják csak előállítani a farmerek. Főleg, hogy a pálmafák csak több év alatt nőnek akkorára, hogy termésüket le tudják szüretelni és olaj készülhessen belőle, így a farmerek nem tudnak lépést tartani az igényekkel.

De még a helyi légitársaságok is amiatt panaszkodnak, hogy ha nairában árulják a jegyeiket, akkor nem jutnak dollárhoz, és emiatt nem tudnak alkatrészeket venni a járataik karbantartásához. Ez az ágazat tavaly 1,2 milliárd dollártól esett el, csak mert nem tudták pótolni a hiányzó alkatrészeket és ezért törölni kellett a járatok nagy részét. Ami ráadásul nem csak a légi közlekedést bénította meg, hanem a szállítást is.

Nem is csoda, hogy a nigériai tőzsde egyetlen év alatt 14 százalékot veszített az értékéből.

(WallStreetJournal)