A háborúk, globális felmelegedés, vagy a felelőtlen vegyszerhasználat, a világ több országában pusztították el vagy károsították súlyosan növényvilágot és a mezőgazdaságot. A kicsit furcsa nevű magbankokat pont azért hozták létre, hogy eltárolják és megvédjék az élelmiszernövények magjait a jövőgenerációk számára. Ezek segítségével később egy nagyobb katasztrófa után, újjáépíthetővé válik a mezőgazdaság, megelőzve a tömeges éhezést.

Számos génbank működik a világon, ezeket a „végítélet napjának pincéinek” is nevezik. Közülük az egyik legnagyobb a Spitzbergákon található norvég magbank. A létesítmény célja, hogy megőrizze a világ növényeit eredeti állapotunkban. A magbunker 120 méter mélyen egy homokkő hegy alá épült falai közel két méter vastag beton-acélból készültek, az ajtók pedig hermetikusan záródó golyóálló acélból. Olyan helyszínre épült ahol nincs szeizmikus aktivitás, és még 200 évig biztos, hogy a tengerszint felett lesz. A bunker több mint négy és fél millió fajt – 2 milliárd magot – is képes raktározni.

Jelenleg több mint 860 ezer fajtát őriznek benne a világ összes országából. Ebből csak a rizsből 70 ezer fajt, búzából 200 ezre, babból 20 ezer tárolnak. De bőven akadnak olyan minták, amik már kihaltak a világon. 

Ez nem ritka eset, az Egyesült Államokban 200 évvel ezelőtt 7 ezer almafaj volt, ebből mára 6800 kipusztult. Legutóbb idén szeptemberben kértek segítséget a banktól. A szíriai Száraz Területek Nemzetközi Mezőgazdasági Kutató Központja (ICARDA) kért segítséget, mert a polgárháborúban az allepói magbank állománya kimerült és súlyos gondok léptek fel a mezőgazdaságban. A szállítás során a szír készletek közel felét 116 ezer mintát kikértek.

– közölte a Norvég bank szóvivője.

(Reuters)