A német jegybank hétfőn egy öt pontból álló javaslatcsomaggal állt elő, amelynek célja megelőzni a jövőbeni adósságválságokat az EU-ban. A javaslatcsomag a Bundesbank hétfői, havonta megjelenő jelentésében található meg. A dokumentumban a német jegybank kilátásba helyezi, hogy újabb jogköröket kellene átadni az Európai Stabilitási Mechanizmusnak (ESM), és a jövőben meg kellene változtatni a tagállami kötvénykibocsátások feltételeit.

A német jegybank aggódik amiatt, hogy az eddig meghozott intézkedések nem elégségesek ahhoz, hogy jelentősen mérsékelni lehessen a pénzügyi stabilitást fenyegető kockázati tényezőket.

Több eurózóna tagállam, például Írország, Görögország és Portugália is segítséget kért más tagállamoktól – így azok adófizetőitől – az utóbbi években, hogy finanszírozni tudják államadósságaikat és feltőkésíthessék bankjaikat. Ahogy a válság egyre jobban terjedt, a tagállamok több eszközt is létrehoztak, amellyel megpróbálták kisegíteni a bajba jutott országokat. Ilyen a luxemburgi székhellyel rendelkező ESM és az Európai Központi Bank.

A Bundesbank amellett érvel, hogy további hatáskörökkel kellene megerősíteni az ESM és az EKB intézményeit. Még akkor is, ha jelenleg nincs egyetértés abban, hogy a tagállamok fiskális és politikai unióját szorosabbra kellene-e fűzni – mint azt Angela Merkel és Brüsszel szeretné.

A német jegybank tehát amellett érvel, hogy tovább növeljék az ESM hatásköreit. Ilyen eszközök lennének, hogy az ESM fel tudná gyorsítani a tagállamok adósságának átstrukturálását és átláthatóbbá tudná tenni a folyamatot. Az adósság átstrukturálása mindig komoly pénzügyi döntés, amelyhez az államok csak nagy baj esetén nyúlnak, hiszen ez nagyban megnyirbálja a befektetők bizalmát. Ilyenkor megtörténhet az adósság lefaragása, az államkötvények futamidejének meghosszabbítása, vagy a kamatok csökkentése. Ez a folyamat kritikus, így ebbe a befektetőkön és a kormányokon kívül nem szoktak beleszólni harmadik szereplők. 2011-ben, amikor felröppent a hír, hogy Görögországnak nincs más választása, mint az adósság-átstrukturálás, az IMF – amely nem éppen az érzékenységéről híres – nem merte közölni az üggyel kapcsolatos álláspontját, mert attól tartott, hogy ezzel csak ártana – írta akkor a Spiegel.

Az ESM további jogköröket kapna, amellyel felügyelné a tagállamok költségvetését, és kierőszakolhatná az EU fiskális szabályainak betartását – ez utóbbit jelenleg az Európai Bizottság végzi el, élén Jean-Claude Junckerrel. Mondani sem kell, hogy a tagállamok költségvetésébe való beleszólás milyen lavinát indítana el.

A Bundesbank azt is szeretné elérni, hogy az államkötvények vásárlását szabályozó szerződésekbe bekerüljön egy különleges záradék: a kötvények lejárata automatikusan hosszabbodjon meg három évvel, amennyiben egy tagállam segítséget kér az ESM-től. Ez megnövelné az ESM jelentőségét, mert így a pénzalap nem kellene, hogy kifizesse a lejáró kötvények tulajdonosait, és emiatt a befektetők nagyobb terheket viselnének. Egy esetleges adósság-átstrukturáláshoz elég lenne a kötvénytulajdonosok minősített többségének a jóváhagyása. Ez megoldhatná a pillanatnyi bajt, de felmerülne a kérdés, hogy mindez mennyire ösztönözné a befektetőket a jövőben. Valószínűleg inkább elriasztaná őket.

A terv politikai támogatottsága kétséges. Egy ilyen javaslat végrehajtására rá kellene bólintania a tagállamok többségének. Ezzel ismét megnyirbálnák a tagállamok hatásköreit és a befektetők bizalmát.

A Bundesbank elmondta, hogy egyelőre nem tudja, hogy a terv véghezvitele milyen hatással lenne a kötvényhozamokra.

A terv olyan időpontban látott napvilágot, amikor az EU-n belül amúgy is növekszik a feszültség a pénzügy-politika kapcsán. Matteo Renzi olasz miniszterelnök többször is jelezte Brüsszel felé, hogy Olaszország csak akkor tudna kilábalni a tetemes mértékű adósság okozta válságból, ha az EU csökkentené a fiskális szigort. Márpedig a jelenlegi terv nem éppen ebbe az irányba mutat.

Brüsszel válasza egyértelmű volt: megindították Olaszország és Portugália ellen a kötelezettségszegési eljárást a túl magas adósságállomány miatt. Jelenleg még nincs arról döntés, hogy az eljárás nyomán a két említett tagállamnak kell-e büntetést fizetnie. Mindenesetre az így is eladósodott tagállamokon az nem fog segíteni, ha pénzbüntetést kapnak a nyakukba.

Egyszerűen érthetetlen, hogy az egyre nagyobb ellenállás ellenére Brüsszel és Németország újabb és újabb tervekkel áll elő, amelyek egy európai szuperállam irányába mutatnak.

(WSJ)