Az utóbbi évben egyre több hírt hallhatunk különféle kibertámadásokról. A célpontok között szerepelnek nemzetközi nagyvállalatok, kormányzati szervek, pénzügyi vállalatok és kritikus infrastruktúrák is. A támadók bevallott céljai nagyon különbözőek, a kíváncsiságtól, az anyagi haszonszerzésen át a politikai, vallási célok eléréséig minden megtalálható. Ha azonban összességében tekintünk ezekre az eseményekre, megláthatjuk azokat a tendenciákat, amelyek világunkat fenyegetik – a harmadik világháborút már a kibertérben vívják egymással hekkerek, bizonyos csoportok, akár egyszerű Facebook-felhasználók és újságírók által. 

Olyan akció nemzetállamok, terrorista csoportok, vállalatok, politikailag és ideológiailag elkötelezett szélsőséges csoportok, hacktivisták vagy nemzetközi bűnszervezetek között, melynek célja, egymás számítógépes rendszereiben vagy hálózataiban zavart, kárt okozni – írja a nemrégiben elindított kiberháboru.hu.

A hagyományos hadviselési formák mellett megjelent a kiberhadviselés is, mely a háborúskodás 5.dimenziójaként is értelmezhető. Eddig a háborúkat a szárazföldön, vízen, levegőben és az űrben vívták, mára azonban a kibertér is fegyverkezik.  Az internet és a digitális eszközök ugrásszerű és jelenleg is folyamatosan növekvő térhódításával mindennapjaink szerves részévé vált a digitális lét, a kibertér.

A gazdaságilag jelentős, de legalább számottevő helyet képviselő országokban napjaink legfontosabb kommunikációs forrásává az internet lépett elő. Ebből következően napjainkban a gazdaságilag, társadalmilag jelentős támadások szervezése és kivitelezése már döntően a kibertérben zajlik, így kiemelt jelentőségűvé váltak a különböző kibervédelmi képességek.

A kiberháborúk célpontjai leginkább nemzetállamok katonai, nemzetbiztonsági, közigazgatási rendszerei vagy kritikus infrastruktúrái lehetnek:

Amennyiben a felsorolt rendszerek bármelyikét támadás éri és működésképtelenné válnak, úgy az beláthatatlan következményekkel járhat az adott ország gazdaságát és nemzetbiztonságát tekintve.

A már megtörtént és jelenleg zajló támadások mögött első sorban gazdasági és politikai indíték húzódik meg (pl. a legutóbbi amerikai elnökválasztás kérdése, az orosz-amerikai kiberkonfliktus), azonban a későbbiek során ez bármikor átcsaphat katonai akciókkal egybekötött támadásokba is.

2007. április 27-én zavargások törtek ki Észtország fővárosában a tallinni szovjet hősi emlékmű eltávolítása miatt. A tüntetők és a rendőrség többször is összecsaptak, halálos áldozatokról szóltak a hírek, Oroszország kereskedelmi bojkottal fenyegetőzött, a két ország közti diplomáciai viszony pattanásig feszült.

A színfalak mögött megkezdődött a hadtörténelem első nagyszabású, igazi, országok között zajló kiberháborúja.

Az első túlterheléses (DDoS) támadások néhány nappal az első tüntetések után indultak meg az észt parlament, kormányhivatalok, minisztériumok, bankok, telefontársaságok és médiacégek szerverei ellen. Szakértők szerint a célpontok kiválasztása, a támadások szervezettsége, összehangoltsága, precíz kivitelezése és a puszta ereje messze túlmutat azon, amit egyszerű hackercsoportok vagy akár a szervezett alvilág képes lenne végrehajtani. Szakértők szerint az online ostrom sokkal súlyosabb gazdasági károkat okozott Észtországnak, mint azok a kereskedelmi szankciók okoztak volna, amikkel Moszkva a krízis első heteiben fenyegetőzött.

Kiemelt hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre és az oktatásra. Olyan, mindenki számára jól érhető tananyagokat, leírások kell készíteni, továbbá képzéseket tartani, ahol mindenki elsajátíthatja az alapvető készségeket a biztonságos, tudatos felhasználást illetően. Fontos, hogy mindenki legalább olyan alap szinten birtokában legyen azoknak az információknak, melyeket felhasználva képes biztonságosan, tudatosan használni a különféle digitális eszközöket, ezzel hozzájárulva az egységes, országos szintű alapvető biztonsági szint megteremtéséhez.

Ha kialakul a tudatos felhasználásmód, akkor sokkal könnyebben felismeri a felhasználó azt, hogy milyen veszélyek leselkedhetnek rá, hogyan tud védekezni ellenük és mit hogyan csináljon annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb biztonságban legyen – ezt már Hubert Csaba junior információbiztonsági szakértő mondja a 888-nak.