A görög szobrászok már az ókorban eljutottak Kínába és segítettek létrehozni az agyaghadsereget
888.hu
2016.10.13. 20:58
Az elsõ ismert európai utazó Marco Polo volt, aki az 1260-as évek közepén járt elõször Kínában. A legújabb kutatások szerint görög mûvészek már 1500 évvel a felfedezõ elõtt eljutottak a távol-keleti országba, és segítettek a kínai császárnak megalkotni az agyaghadsereget.
A tudományos állítást jelenleg két bizonyíték támasztja alá: egyrészt az agyaghadsereg ásatásán több, korabeli, európai emberektől származó DNS-mintát találtak a kutatók; valamint a művészeti alkotások körében hirtelen megjelenő, életnagyságú szobrok is arról árulkodnak, hogy külső, kulturális behatás történt.
A Kr.e. 3. századot megelőzően a legnagyobb, Kína területén megtalált szobrok mérete maximálisan 20 cm volt.
Majd művészettörténeti előzmény nélkül elkészült 8000 életnagyságú agyagkatona, amelyek a megszólalásig hasonlítanak az emberekre, ráadásul egyediek is. Az agyaghadsereg Csin Si Huang-ti császár sírját volt hivatott megvédeni, aki Kr.e. 221-ben egyesítette Kínát. Õ volt az első kínai császár.
Az elmélet szerint az történt, hogy Kínába görög szobrok bukkantak fel. Ezek Nagy Sándor indiai háborúskodása nyomán kerültek először Indiába, majd egy részük eljutott a Kínai Császárságba is.
Ezen túlmenően azonban a kutatók szerint görög művészek is részt vettek az agyaghadsereg létrehozásában.
A kutatásban résztvevő csapat egyik tagja, Lukas Nickel professzor azt mondta, hogy véleménye szerint görög szobrászok tanították be a kínai szobrászokat.
Más bizonyítékok is előkerültek. A császár sírja körül folyó ásatások során találtak bronzból öntött madarakat. A vizsgálatok kiderítették: a bronztárgyakat olyan technikával öntötték ki, amelyet az ókori Görögországban és Egyiptomban használtak.
A szobrászat területén az ókori Athénban történt egy jelentős áttörés a Kr.e. 5. században, amikor a városállamban beköszöntött a demokrácia korszaka. Azelőtt az emberábrázolások merevek és stilizáltak voltak, majd az 5. században felvirágzott a művészet és a Parthenonban akkor megjelent szobrok szinte megszólaltak. A görögök művészete annyira magas színvonalú volt, hogy kevés embernek sikerült túlszárnyalnia. Az ókori görögök szoborfaragó technikáját el is felejtette a világ több mint ezer évre, majd Michelangelo fedezte fel újra, és tökéletesítette Dávid című alkotásán.
Dr. Li Hsziucsen, a császár sírjához tartozó múzeum vezető régésze egyet értett azzal az elmélettel, amely szerint az ókori görögök hatása 7000 km-es távolságból is érvényesült.
Már vannak arra nézve bizonyítékaink, hogy az ókori Kína kapcsolatban állt a Nyugattal a Selyemút létrejötte előtt is. Méghozzá egy jóval korábbi időponttól kezdve, mint ahogy azt eddig sejtettük. Jelenlegi tudásunk szerint a császári sírban talált agyagkatonákhoz és bronztárgyakhoz az ókori görög művészet nyújtott inspirációt"
– mondta Dr. Li.
Egy másik kutató, Zang Weiszing professzor szerint a jelenleg folyó ásatások sokkal fontosabbak, mint bármi, ami korábban a sír környékén folyt. Az ásatásokon talált mitokondriális DNS-ből kinyert adatok szerint Európaiak telepedtek le Kínában, akik végül ott élték le az életüket Csin Si Huang-ti császár idejében, illetve kevéssel már az előtt is.
Az agyaghadsereg több mint 8000 agyagkatonáját 1974-ben találták meg Hszien város közelében, Sanhszi tartományban, a Lintung megyében található Lisan hegységben. A legújabb kutatásokból kiderült, hogy a császári sír sokkal nagyobb, mint eddig hitték: mintegy 200-szor akkora területen fekszik, mint a Királyok Völgye Egyiptomban.
A feltárások kibővítése folyamatban van. Ennek nyomán először egy olyan sírt találtak, amelyben 10 fiatal nő csontjai feküdtek. Mellettük aranyból készült ékszereket találtak, amelyeket gyönggyel díszítettek. A régészek szerint a nők Csin Si Huang-ti császár ágyasai lehettek, akiket az uralkodó gyászszertartása keretében megcsonkítottak és megöltek. A régészek összesen 99 ilyen sírt találtak eddig.
Egy olyan sírt is feltártak, amelyben az ékszerek alapján egy magas rangú, fiatal férfi feküdt. A férfi koponyájának hátsó részéből egy nyílpuska hegye állt ki. A halottkém szerint, aki megvizsgálta a maradványokat, a fiatal férfit kivégezték: közelről tarkón lőtték egy nyílpuskával. A kínai régészek szerint a férfi a császár legidősebb fia, Hu Hai herceg lehetett, akit apja halála után végeztek ki, a testvéreivel együtt. Ebben a sírban összesen hét holttestet találtak.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
