A magyar települési önkormányzatok 2002–2008 között felhalmozott adósságállományának teljes mértékű állami konszolidációjára 2011 és 2014 között került sor. A központi költségvetés terhére átvállalt adósság zöme devizában állt fenn, amely magas árfolyamkockázatot, rajta keresztül pénzügyi instabilitást jelentett mind az államháztartás központi, mind a lokális alrendszerének.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentései egyértelműen megmutatták, hogy az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzete 2007 és 2010 között romlott, a pénzügyi kockázatok pedig fokozódtak. Az ellenőrző intézmény feltárta az okokat, amelyek ennek a helyzetnek a kialakulásához vezettek.

Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere 2014 februárjában jelentette be, hogy a kormány a hónap végéig átvállalja az önkormányzatok teljes adósságállományát, mintegy 1300 milliárd forintot. Emlékeztetett rá, hogy az önkormányzatok adóssága 2002 és 2010 között meghatszorozódott.

– Ez a tisztázatlan, rossz feladatmeghatározásból és finanszírozásból adódott: a kormány – egyre csökkenő finanszírozás mellett – egyre több feladatot adott át az önkormányzatoknak  – magyarázta a miniszter.

Az első ütemben a megyei önkormányzatok csaknem 200 milliárdos tartozását, majd az ötezer lakos alatti települések 74 milliárdos adósságállományát, végül az ötezer lakos feletti települések 610 milliárdos adósságát konszolidálta az állam, amely ezután további 420 milliárd forintot vállalt át, amivel gyakorlatilag hitelmentessé vált az önkormányzati szféra.

 A konszolidációval egyidejűleg olyan szabályozási környezet jött létre, amely a hitelfelvételt észszerű keretek között tartva nem akadályozza az önkormányzati fejlesztések megvalósítását, ugyanakkor nem veszélyezteti az államadósság csökkentésével kapcsolatos célkitűzéseket sem. A feladatfinanszírozásra való áttérésnek az volt a célja, hogy a kötelező feladatok forrása biztosított legyen, az önként vállalt feladatokat pedig a maguk által előteremtett bevételekből teljesítsék az önkormányzatok.

2012. január 1-jétől számos korlátozás érinti a helyi önkormányzatok adósságot generáló ügyleteit (például hitelfelvétel, értékpapír kibocsátása). Ezeket a szabályokat a stabilitási törvény tartalmazza. Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet – kevés kivétellel – érvényesen csak a kormány előzetes hozzájárulásával köthet. Pályázatokon az önkormányzatok kizárólag fejlesztésekre pályázhatnak, működésre nem. Egyebek mellett épületek, utak, járdák, sportlétesítmények korszerűsítésére lehet támogatást elnyerni, azaz olyan fejlesztésekre, amelyek a lakosságot szolgálják.

Állami fenntartásúvá vált sok kórház és iskola

A konszolidáció mellett az állam átvállalta a kórházak, illetve az oktatási és kulturális intézmények fenntartását, valamint a helyi tömegközlekedés biztosítását is. Mindez lehetővé teszi az oktatási és egészségügyi szolgáltatások folyamatos és egyenletes fejlesztését.

Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával.