Az érintetlenül kukába dobott élelmiszer a környezet számára súlyos és teljesen felesleges terhelést jelent, ráadásul sokba is kerül. Sajnos a kukában landol rengeteg feldolgozott, csomagolt és otthon megfőzött vagy megsütött étel. Sok esetben azonban az élelmiszer még a felhasználókhoz sem jut el, mert a földeken vagy az élelmiszerláncok raktáraiban rohadnak meg. Ráadásul egy kilónyi élelmiszer előállítása során 2 kiló szén-dioxid kerül a légkörbe, tehát csak elősegítjük vele a globális felmelegedést.

A magyar családok 42 százaléka rendszeresen dob ki élelmiszert. A pazarlás mértéke évente 100 milliárd forintot tesz ki.

Az élelmiszert 10-ből 8 esetben a termék érzékelhető minőségváltozása miatt dobjuk ki, de rengeteg élelem kerül a kukába a szavatossági idő lejárta miatt, vagy csak azért, mert megmaradt. Leggyakrabban pékáruk, főtt ételek, zöldségek és gyümölcsök, húsféleségek, valamint folyékony élelmiszerek kerülnek a kukába és a lefolyóba. Nyáron még inkább fenyeget az élelmiszerromlás, és bár az emberek 96 százaléka próbál tenni ellene, kétharmaduk nem tudja, hogy a megfelelő csomagolás fontos szerepet tölt be a minőségvédelemben.

A változtatás érdekében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elindította a Maradék nélkül szemléletformáló programját.

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a program nyitórendezvényén elmondta, hogy az uniós becslések alapján Magyarországon mintegy 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik évente. Ennek több mint 20 százaléka, mintegy 400 000 tonna a háztartásokban.

A felmérések szerint évente fejenként 39-46 kilogramm közé esik az élelmiszerhulladék mennyisége. Az államtitkár elárulta, hogy a most induló kampány célja nem más, minthogy 2020-ig 8-10 százalékkal csökkentsék az élelmiszerpazarlást.

A cél a megelőzés, amit a Maradék nélkül program is támogat. A kampány ismeretterjesztő és kommunikációs tevékenységével első lépésként fel szeretné hívni a lakosság figyelmét az élelmiszerpazarlásra, majd ezt követően a vásárlók magatartásának tudatosabbá tételét szeretnék elérni. Ebben a folyamatban a program kulcsszerepet szán az általános iskolásoknak. A készülő rövid, játékos tananyag révén ugyanis már a gyermekek könnyen elsajátíthatják a legfontosabb ismereteket. Emellett a Nébih szakemberei az élelmiszer-előállítók, az élelmiszerkereskedők, a vendéglátásban dolgozók és a civil szervezetek bevonásával a magyar és a nemzetközi jó gyakorlatok összegyűjtését, valamint a magyar jogszabályi környezethez illeszkedő útmutató kidolgozását is célul tűzték ki.

Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke tájékoztatása szerint Magyarországon a karitatív szervezetek tavaly mintegy 300 ezer nélkülöző magyar emberhez tudtak élelmiszert eljuttatni. Az idén várhatóan ez a szám 350 ezerre nő, a múlt évi 2600 tonna élelmiszerrel szemben ugyanis várhatóan mintegy 4000 tonna élelmiszert sikerül majd összegyűjteni a rászorulóknak.

A világon a megtermelt élelmiszer egyharmadát pazaroljuk el. Ez 1, 6 milliárd tonna terméket jelent, ami 1 trillió dollárral ér fel.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének előrejelzése szerint 2075-re, amikorra a világ népessége eléri a 9,5 milliárdot, a jelenleginél 2 milliárddal több embert kell élelmezni. Ebből kifolyólag szükség van az emberek élelmiszer-hulladékkal kapcsolatos gondolkodásának megváltoztatására, másfelől a mezőgazdasági termelők, az élelmiszergyártók, a szupermarketek gyakorlatának elutasítására.