Reid Hoffmann, a LinkedIn alapítója és ügyvezető igazgatója új könyvében (The Alliance) az alkalmazottak és a munkavállalók közötti őszintétlen viszony hátrányairól ír. Némi rálátása lehet a témára, hiszen a világ legnagyobb üzleti közösségi hálózatát, munkaerő-közvetítő platformját vezeti.

Könyvének célja, hogy egy egyenesebb, őszintébb párbeszédet vezessen be mindkét fél részéről, ehhez gyűjtötte össze a legelterjedtebb munkaerőpiaci hazugságokat és tévhiteket.

Ennek a hazugságnak az egyik verziója, amikor a munkaadó saját magát is becsapja: tényleg azt szeretné, hogy a munkahely családként működjön és egy idő után el is hiszi ezt. A másik verzióban csak az alkalmazottakkal szeretné elhitetni, mert így akarja elérni, hogy még lojálisabbak legyenek a céghez. De ennek a viszonynak semmi köze a családi kapcsolatokhoz: „Nem rúgod ki a gyereked, mert rossz jegyet kapott a suliban.”

Mindenki tudja, hogy egy munkahelyen elvárják a lojalitást, és azt akarják hallani, hogy életünk hátralevő részében ott akarunk dolgozni. A karrierépítéshez legtöbbször szükség van munkahelyváltásra, de ez egy állásinterjún szinte soha nem kerül szóba. Hoffman szerint egy adott állásra nem úgy kéne tekinteni, mint egy életre szóló szerződésre, hanem mint egy „szolgálati időre”, egy időkorlátos elköteleződésre, ahol mindkét félnek megvan a maga konkrét célja.

Mit kérdeznek a LinkedInnél egy állásinterjún, amit máshol nem kérdeznek meg?

A munkavállalókat nem rettenti el a szokatlan kérdés: „A jelentkezők kifejezetten felszabadítónak találják ezt a kérdést, mert végre egy kis őszinteséget visz a kollektív alakoskodásba.”

A munkavállalók túlzott mértékben támaszkodnak az állásinterjúkra, és a referenciákat nem veszik eléggé figyelembe. Minden felvételinél az állásinterjú a döntő: ott dől el, hogy milyen a kémia, mennyire illik az adott jelölt a munkakörbe, és hogyan reagál a kihívásokra. de Hoffman szerint,

A munkavállalók ritkán járnak utána és ellenőrzik le, pedig a jelölt munkamoráljáról ezáltal lehetne a legtöbbet megtudni.

A management konvenciók szerint ez a lehető legrosszabb döntés. Hoffman szerint azonban számos előnye lehet egy ilyen helyzetnek, ha a határokat világosan kijelölik. Mindkét fél jobban megbízik a másikban, ráadásul olyan munkatárssal töltheti az idejét, akit tényleg kedvel. Ez általában egy sokkal pozitívabb munkahelyi légkör kialakulását segíti elő.

(Vox)