Vona Gábor valamiért nincs tisztában a keresztény ünnepekkel
2018.11.01. 18:44
A Jobbik bukott elnöke „érdekes” Facebook-poszttal indította a napot.
A vloggerré avanzsált egykori Jobbik-elnök azt írja:
A mai nap az emlékezésé. A halottaink üzennek nekünk, csak ne a fülünkkel keressük az üzenetet”.
Ez minden bizonnyal egy halottak napi elmélkedés, emlékezés akar lenni a politikustól.
A probléma csupán annyi, hogy ma, november 1-én mindenszentek napja van. Halottak napja holnap, azaz november 2-án lesz.
És akkor egy kis kultúr-, egyháztörténet a katolikus Vona Gábornak, és azoknak is, akik össze szokták keverni a két ünnepet:
November 1-én van mindenszentek ünnepe, a megdicsőült Egyház ünnepe. Keresztény, katolikus ünnep, ami az elmúlt évszázadokban összemosódott egy ősi kelta pogány ünneppel, a Samhainnal. Ez a pogány szertartás azt jelentette a kelták számára az újévet, a tél és a sötétség kezdetét. Úgy hitték, hogy ennek az ünnepnek az éjszakáján az előző évben meghalt emberek lelkei összezavarhatják az élők életét, mert az elhunyt lelkek ezen a napon vándorolnak át a holtak birodalmába. A keresztény közösségek ezt átvéve, a hetedik, nyolcadik századtól kezdve elkezdtek ünnepet tartani katolikus szentjeik tiszteletére.
Egyébként nincs mit ezen meglepődni: az őskeresztények gyakorta „sajátítottak ki” pogány ünnepeket. Mindenszentek napját például III. Gergely pápa a 8. században azzal hozta létre, hogy az eredetileg május 13-án ünnepelt Szűz Mária és a mártírok (Dedicatio Sancta Mariae ad Martyres) emléknapját november 1-re helyezte át. A halottak napját, a szenvedő egyház ünnepét pedig november 2-án tartja a katolikus egyház, ez az ún. Commemoratio omnium Fidelium Defunctorum.