Újra megdőlni látszik a honi és nemzetközi liberálisok azon folytatólagos hazugsága, miszerint a magyarok által elsöprő többségben megválasztott nemzeti kormány képzelt politikai ellenfelek és kihívások ellen küzd. Így volt ez a migráció, a nemzeti szuverenitás, a kényszerbetelepítések, Brüsszel, az ENSZ és Soros György esetében is – miután mindegyik kérdés kapcsán kiderült, veszélyük valódi és csak egy cselekvőképes, nemzeti érdekeket képviselő kormány tud ezek ellen fellépni.

Soros György fia ugyanis a Yedioth Ahronot izraeli lapnak adott egy terjedelmes interjút, amelyben több ízben is kitért Orbán Viktor miniszterelnökre, a magyarországi választási kampányra, Izraelre és annak miniszterelnökére, továbbá apja – a szerinte – filantropikus tevékenységére. 

Az interjú teljes szövegének értelmezését nagymértékben nehezíti az a horribilis mennyiségű hazugság és elemi csúsztatás, amely az elhangzó témák mindegyikében felmerül, ám a leglényegesebb momentum kiemelését nem kerülhettük meg.

Ugyanis Alexander Soros szerint Orbán Viktor április 8-i győzelmének "semmi köze nem volt ahhoz, hogy a kampány apjára, Soros Györgyre és az ő [bomlasztó – a szerk.] tevékenységére fókuszált volna." Dacára annak, hogy elérésben, olvasói és nézőszámban is toronymagasan vezet az ellenzéki, orbanofób média, Alexander úgy látja, "Magyarországon megszűnt a szabad média."

Kijelentéseit azzal tetézi, hogy a történelmi győzelmet arató és a nemzetközi gratulációk garmadáját is begyűjtő Orbán Viktor azzal, hogy az általuk támogatott migránsok ellen kampányolt, szerinte azt mutatta, hogy

Időzzünk el most itt egy keveset.

Hiszen a liberálisok szerint Sorosék és tevékenységük nem konfliktusforrás. Sehol, semmilyen körülmények között. Úgy gondolják, nem létezik Soros-terv sem, sőt Soros György minimum filantróp, aki fiával együtt nem arra használja a véleményesen megszerzett vagyonát, hogy nyilvánosságot és politikai befolyást vásároljon annak érdekében, hogy a saját szája íze szerint formálja a világpolitika egyes kérdéseit.

A liberálisok szerint az ezzel ellentétes állítások mind-mind összeesküvés-elméletek, hazugságok.

Ehhez képest mégis itt van Alexander Soros, aki nyilvánosan támadja, mocskolja egy szuverén ország demokratikusan megválasztott miniszterelnökét, csak mert éppen az nem úgy táncol, ahogyan ő szeretné.

Hasonlóképpen apjához, aki gondolt egyet, és az általa felvásárolt, majd dróton rángatott médiájának felületein közzétette, hogy pontosan hány millió migránst kellene Európának magára szabadítania annak érdekében, hogy a balliberális pártok hosszú távú szavazóbázisának utánpótlása biztosított legyen, továbbá, hogy megtörje a nemzeti, keresztény kultúra utolsó, közép-európai bástyáit.

Ezek a ténykedések a honi és nemzetközi jóakaróink szerint nem politikai természetű befolyásolási kísérletek. És ha meg igen, akkor is fel kell menteni Sorosékat, hiszen ők nem megválasztott képviselők, nem gyakorolnak közhatalmat.

Csakhogy liberálisék fordítva ülnek a lovon.

Pont ettől olyan abszurd és veszélyes ez a tendencia, melynek keretében egyes, a nép által meg nem választott pénzemberek olyan politikai ügyekbe avatkoznak és olyan személyekbe rúgnak bele, amikhez és akikhez semmi közük.