Nem tudom mi ütött bele, mitől lett hirtelen ilyen őszinteségi rohama, de nagy összegben mernék rá fogadni, ha az előválasztáson ezzel a jelszóval állt volna a startvonalra, akkor biztos, hogy nem vitte volna el a pálmát. Augusztusban például büszke bejegyzést tett közzé közösségi oldalán, amiben magabiztos vigyorral az arcán bűvölte a választóit. Nagy betűkkel azt a feliratot biggyesztette a mellére, hogy „Le fogom győzni Orbánt.” Lehet, hogy ezt a lehengerlő megfogalmazást Karácsonytól emelte át, aki korábban ellentmondást nem tűrő szöveggel plakátolta tele az országot, hogy „Legyőzöm Orbánt”. Aztán egyik napról a másikra meggondolta magát, pedig még csak a villamos sem ütötte el, s átadta a stafétát Márki-Zaynak. A hódmezővásárhelyi polgármester pedig meg is magyarázta, hogy megvan a receptjük arra, hogyan fogják leváltani Orbánt. Ezt írta: „Én matematikai és logikai alapon le tudnám váltani Orbán Viktort, hiszen tudjuk azt, hogy mivel lehet győzni és milyen munkát kell ehhez végezni.”

Itt még a balosok joggal gondolhatták, hogy na, egy ilyen fickó kell nekünk. Hajrá, Márki-Zay!

Csakhogy a minap Londonban kiderült, hogy ebből az ambícióból semmi sem igaz. Ugyanúgy letagadta, hogy valaha mondott ilyet, mint a rezsicsökkentés-ellenességét, mint a minimálbér-ellenességét, mint a 13. havi nyugdíj visszaadásának betámadását, hogy a többi emberbarát kormányzati intézkedés megszüntetésének letagadását ne is említsem.

Márki-Zay friss verziója szerint ugyanis a baloldali sajtó találta ki, hogy ő azt mondta. „Le fogom győzni Orbán Viktort!” Az ő londoni verziója ezzel kapcsolatban így szól: „Soha nem mondom azt, hogy legyőzöm Orbánt. Miért? Nem azért, mert nem szeretném legyőzni, hanem mert Magyarországon olyan helyzet van, hogy az valószínűleg őrült, vagy bolond, aki ilyent mondana.” Sőt, a baloldali miniszterelnök-jelölt kifejezetten arra kérte kampánystábját, hogy ne mondják ezt többé az embereknek, hanem ezentúl inkább azt, hogy „van remény egy szebb jövőre.”

Mondhatnánk némi malíciával, hogy így már tényleg van. Orbán ugyanis ahogy eddig garantálta, április 3. után is képes lesz a magyaroknak – Isten segítségével – garantálni a szebb jövőt, amihez a Jobbiknak, s a baloldal többi pártjának természetesen nem lesz semmi köze.

Márki-Zay verbális retirálása egyben azt is jelentheti, hogy Hódmezővásárhely polgármestere beláthatta, tényleg nincs esélye legyőzni a Fideszt az áprilisi választáson. S nem azért, mert aki szerinte feláll a hatalommal szemben, az eleve áldozat. S hogy még drámaibb legyen a kép, azt bírta mondani: „Az áldozat, aki a földön fekszik és kopaszok rugdossák, az nem kiabálja, hogy legyőzöm őket.” Márki-Zay tehát ilyen drámai kontextusba helyezve próbálta letagadni, hihetőbbé tenni, hogy sosem mondta: „Le fogom győzni Orbánt!”.

A közösségi oldalán lévő poszt drámai felhangok nélkül is plasztikusan cáfolja londoni retiráló vallomását.

Ugyancsak Londonban tett még egy, a rákmenetű kijelentést, amivel azt támasztja alá, hogy ő tényleg nem akar választást nyerni Magyarországon. Gulyás Mártonról, a Partizán című internetes blog szerkesztőjéről ugyanis azt mondta, hogy „Ő nyíltan meleg, és szerintem kommunista. Nagyon szeretem.”

Ez a mondat ugyanis a magyarok többsége szerint a rákmenet szinonimája. Lehet ugyanis, hogy hívő katolikus létére Márki-Zay pártolja a melegek házasságát és csípi a kommunistákat, a magyarok többsége azonban másként látja ezt a kérdést. A melegekkel nem foglalkoznak, élhetik szabadon saját életüket. Érdemnek azonban nem tartják, ahogy a heteroszexuális életmódot sem. A kommunistákat azonban tapasztalati okokból nagyon nem csípik.

Persze az is lehet, hogy Márki-Zay Londonban meg is könnyebbült valamelyest. Bevallotta, hogy nem fogja legyőzni Orbánt, egy füst alatt pedig megvallotta, kit szeret: a melegeket és a kommunistákat. Semmi baj nincs ezzel, csak ne tegye országosan kötelezővé.

Komoly esélyünk van rá, hogy nem lesz hozzá ereje április 3 után se.