Ezt tudja a baloldal a rá bízott helyi ügyek menedzselése terén felmutatni, miközben például a Demokratikus Koalíció szerint Orbán kormánya a választások törvénytelensége miatt szintén törvénytelen. Itt még azt sem lehet mondani, hogy észreveszik más szemében a szálkát, miközben a sajátjukban a gerendát sem. Mert ugye a törvénytelenséggel kapcsolatos állítás úgy ostobaság, ahogy van.

Eközben a szivárványkoalíció főpolgármestere, Karácsony Gergely ma úgy döntött, hogy határozatképtelenség miatt nem tartja meg a Fővárosi Közgyűlést. Az ülésen azért nem jelent meg kellő számú képviselő, mert az ellenzéki összefogást alkotó pártok közül a Momentum és a Demokratikus Koalíció összebalhézott. Képtelenek voltak megegyezni az időközi választások jelölti helyeiről.

Nem tartalmi kérdésen veszekedtek tehát, hogy miként tudják jobban szolgálni budapesti választóikat. Egy fenét. Az volt a konfliktus tárgya, hogy melyik párt kaparinthasson meg magának több koncot az összefogáson belül.

A Momentum, amely még fennállása óta lényegében semmi pozitívumot nem tett le az asztalra, s még az is lehetséges, hogy Fekete-Győr András, parlamenti frakcióvezető a rendőrök elleni füstbombázása miatt – szégyen szemre – elbukhatja a mandátumát, ez a Momentum zsarolta meg a Demokratikus Koalíciót azzal, hogy nem biztosítottak elegendő képviselőt a DK-s Bősz Anett főpolgármester-helyettessé választásához.

Ilyenkor jönnek azok a baloldali makutyi dumák, hogy a pártok között vannak viták. Naná, hogy vannak. Minden közösségben vannak, ahol döntést kell hozni, hogy végül kijegecesedjen az az álláspont, amelyet mindenki fel tud vállalni és közösen támogatja a közösség építését.

Csakhogy attól nem megy előrébb a világ, ha egy felelős testület, amelynek az a dolga, hogy a budapesti közügyeket intézze, egyszerűen működésképtelenné válik azért, mert a tagjai a koncon veszekednek. A konfliktust pedig Karácsony Gergely nem szeretné azzal mélyíteni, hogy kommentálja a kialakult helyzetet. A főpolgármester abban reménykedik, hogy két hét múlva össze tudják hívni az ülést, s akkor Bősz Anettet is megválaszthatják, illetve folytatódhat a munka a normális kerékvágásban.

Két hét. Hm. Látszólag nem sok idő. Persze akkor, ha béke van. De háborúban? Hány szerencsétlen katona vesztette életét az elmúlt három hónapban kéthetenként? Miközben tudjuk, hogy egy embernek sem lett volna szabad meghalnia, mert a háború semmit nem old meg.

Eközben azért a kormánynak azonnal kellett cselekedni a menekültek befogadásával kapcsolatban, a humanitárius támogatások tömeges Ukrajnába küldésén át egészen az Unióval kapcsolatos embargós kötélhúzás aktuális fordulataiig, hogy ne dobják le ránk a gazdasági atombombát, hogy elhárítható legyen Magyarország teljes gazdasági összeomlása.

Nem kétséges, hogy a gyors kormányzati intézkedésekhez szükséges lehet a veszélyhelyzet életbe léptetése. Lehet persze az is, hogy nem lesz szükség az alkalmazására, sőt az lenne a kívánatos, hogy ne is legyen. De ha ne adj' Isten mégis szükség lenne rá és nincs hozzá megfelelő jogszabályi környezet, akkor éppen az a jeles magyar ellenzék lenne a legjobban kiakadva, amely most nem győzi bírálni a veszélyhelyzet elrendelését.

S amely nem mellesleg arra is képtelen, hogy határozatképessé tegye a Fővárosi Közgyűlést, amely békeidőben, senkitől sem zavartatva ülésezik. Pontosabban ülésezhetne, ha...

Nyilvánvaló, Budapest többet érdemel annál, minthogy ellenzéki pártok személyes dolgokon marakodnak, miközben a főpolgármester arra is képtelen, hogy részt vegyen az építészeti világszenzációnak számító két budapesti épület, a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum avatásán. Ha rajta múlt volna, létre sem jön. Ő a budapestiek érdekében – Gyurcsány heves bólogatása közepette – legszívesebben megtartotta volna az évtizedek óta a Városligetben éktelenkedő rom- és sittgardent, ahogy a kivonuló Hungexpo annak idején otthagyta.

Itt az ideje, hogy a budapestiek még inkább fölébredjenek és tovább szűkítsék azt az ollót, amely a kormánypárti és az ellenzéki szavazók közötti differenciát mutatja és amely április 3-án már kevesebb mint tíz százalékra szűkült a két tábor között.

2024-ig már csak két év van hátra. A budapestiek megérdemlik, hogy narancssárga legyen a főváros is, hogy úgy fejlődjön, mint Tarlós idejében. Hajrá!