A jelek szerint elérkezett az idő, hogy ezt a megalapozatlan mantrát még az akkor hivatalban lévő pénzügyminiszter is kikérje magának. Csatlakozott hozzá Zamecsnik Péter ügyvéd, aki – mint mondta – számos ilyen üggyel került kapcsolatba, amelyek kimenetele már kezdettől fogva kérdéses volt.

De menjünk sorjában.

Oszkó Péter a Gyurcsány kudarcos miniszterelnökségét követő Bajnai-kormány pénzügyminisztere volt, akit Orbán-barátsággal jóindulattal sem lehet vádolni. Ő a következőket tette közzé egy Facebook-kommentben: „Felháborítónak tartom, hogy ennek a futóbolondnak az elmaradt elszámoltatásról szóló alantas rágalmai folyamatosan megjelenhetnek, és annak még bárki nyilvánosságot ad. Az ellenzéki oldal politikai minőségére nézve kínos, hogy ez az ember nem hogy ilyen interjúkat adhat, de még versenghet is a miniszterelnök-jelöltségért.”

Aztán jött Zamecsnik Péter ügyvéd, aki az ATV Civil a pályán című műsorában fejtette ki álláspontját az elszámoltatási kampánylendület kérdéses hatékonyságáról. „Amikor ez a korábbi elszámoltatási biztos volt [Keller Lászlóról van szó – a szerző], akkor elég sok jogi munkám volt. Anélkül, hogy bármiféle titkot árulnék el, azért azt látni kell, hogy döntően nem biztos, hogy politikai akarat volt, hogy nem lettek olyan nagy ügyek. Sokkal inkább azt mondanám, hogy értelme nem volt az eljárásoknak. Mert egy olyan eljárást elindítani, amiről eleve tudom azt az elinduláskor, hogy kétséges, hogy eredménye lesz, az kontraproduktív lehet. Nagyon sok döntésben nekem az volt a javaslatom, és ezt el is fogadták, akire ez tartozott, hogy egyáltalán nem biztos, hogy végig lehet vinni 100 százalékos sikerrel.”

Nem gondolom, ha Oszkó vagy Zamecsnik hamarabb előáll az elmaradt elszámoltatás hatékonyságát elhalványító megállapításával, akkor Dobrev, Jakab vagy éppen az azóta már félidőben elbukott Karácsony leállt volna a korrupciózással, az elszámoltatás szükségességének nyilván gyűlöletkeltési célú emlegetésével, hogy minél nagyobb esélyük legyen nagyobb számú szavazat elnyerésére. Még akkor is, ha állításaiknak várhatóan nem lesz semmi beválthatósági alapja. Már akkor persze, ha egyáltalán hatalomra kerülnek.

De ha már Zamecsnik Péter utalt Keller Lászlóra, a szocialisták közpénzügyi államtitkárára, akit éppen azért helyeztek magas polcra, hogy kikutassa az első Orbán-kormány tagjainak zsebeit, és megsuhogtassa a fejük fölött az elszámoltatás kegyetlen pallosát, akkor nem árt utalni munkája eredményességére. Pontosabban eredménytelenségére.

Hiába vetett be ugyanis mindent, hogy megtalálja a visszaéléseket, ez nem sikerült neki, pedig egy egész államapparátus dolgozott a keze alá. Végül úgy végezte, hogy a bíróság elítélte. Személyes adattal való visszaélés bűntettének kísérlete miatt egy évre próbára bocsátotta, és kötelezte a bűnügyi költség megfizetésére. Kellert vadászatokon részt vevő közismert személyek neve érdekelte volna, azok kikéréséhez azonban az államtitkárságának nem volt törvényi felhatalmazása. Lesújtó teljesítményére még az MSZP akkori elnöke, Mesterházy Attila is elítélő szavakkal reagált, aminek következtében Keller bejelentette az MSZP-ből való kilépését.

Az általam most felidézett tanulságos történet természetesen az olvasónak szól. Nincs kétség afelől, hogy Dobrev és Márki-Zay a következőkben is folytatni fogja az elszámoltatás harsány hangoztatását. Ám mint látjuk, ez inkább csak saját hatalommegszerzési érdekeiket szolgálhatja, nem pedig a valódi elszámoltatás megvalósíthatóságának reális esélyét vetíti előre. Ígérgetni persze mindent lehet, csak ez nem más, mint a választók újbóli átverése.

Nem mi mondjuk, hanem a gyurcsányisták Oszkó Pétere: mindez nem más, mint egy futóbolond alantas rágalmazása.