Túl vagyunk a 2019-es önkormányzati választásokon, ahol született jó pár meglepetés. Országosan 48,45 százalékos volt a részvételi arány, míg a fővárosban 51,47 százalék. Karácsony Gergely váltja Tarlós Istvánt a főpolgármesteri székben, a 23 budapesti kerületből pedig 14-et az ellenzék nyert, így a 33 tagú Fővárosi Közgyűlés ellenzéki többséggel fog működni a továbbiakban.

A megyei jogú városok és megyeszékhelyek közül tizenhármat a Fidesz-KDNP pártszövetség nyert, míg tízet az ellenzék. A vidéki városokban, kisvárosokban, falvakban és más településeken azonban elsöprő többséggel nyert a Fidesz, csakúgy mint a megyei közgyűlésekben.

Megállapítható tehát, hogy a Fidesz továbbra is elképesztő támogatottsággal bír vidéken, és a nagyvárosok több mint felében.

Vannak, akik mégis csüggednek. Pedig nem kéne.

Ők ugyanis elfelejtenek valamit...

És akkor most felidézném Orbán Viktor idei tusványosi beszédét:

Nézzük a tényeket: a Fidesz-KDNP kétharmaddal kormányoz (harmadjára), még mindig a legtöbb támogatóval bíró pártszövetség az országban. Még mindig a jobboldali pártszövetség a legjobban szervezett, leginkább elhivatott és legerősebb, legösszetartóbb politikai közösség Magyarországon.

Karácsony nyert Budapesten és bebuktunk pár kerületet és nagyvárost. Ilyen a demokrácia. És pont emiatt kell mostantól még keményebben dolgoznunk és még keményebben harcolnunk.

Lássuk be: nincs aranykor. Az önfényezés, az alávaló törtetés, a hiúság, a finnyogás és az időnként eltartott kisujj pedig nem nekünk való karakterjegyek. Nekünk a fegyelem, a kitartás, a ravaszság és a hűség az, ami jól áll.

Harc van. Az ellenfelünk nem adta még meg magát. Próbál erőre kapni, próbálgatja a szárnyait. És a kutatóintézeteik sem olyan pontatlanok, mint hittük. Karácsony Gergely ettől még nem lesz alkalmasabb ember a főváros vezetésére, és az ellenzéki jelöltek sem azért nyertek bizonyos helyeken, mert olyan elképesztően jó kampányt folytattak volna, vagy olyan hihetetlenül jó politikusok lennének. Az október 13-i eredmények kialakulásában volt egy kis szerencse, egy kis protesthangulat, rosszul és jól működő botrányok, ügyesebb és ügyetlenebb húzások. Amíg Budapesten működött a Borkai-sztori, addig Győrött kevésbé, a hasonlóan durva Wittinghoff és Lackner-sztorik pedig kevésbé mozgatták meg az embereket.

Nem szabad hátradőlni, hiszen a politika folyamatos mozgásban van. És ismét jókor jött a figyelmeztetés, hogy újra itt az ideje munkához látni. Itt az ideje még keményebben dolgozni és harcolni. 2022 a tét.

Az ellenfelünkről most már tudjuk, hogy nem halt meg. Nem emésztette fel önmagát. Itt van és éledezik. Eddig talán úgy tűnhetett nincs ellenfél, de most már tudjuk, hogy nagyon is van. És mi, a jobboldali közösség akkor vagyunk a legjobbak, a legbátrabbak és a legagyafúrtabbak, amikor van ellenfél. Hiszen csak akkor lehet jól harcolni és dicsőséggel nyerni, ha méltó az ellenfél. A vöröseskék démon újra kivillantotta a fogait. Még nem űztük el végleg.

Szóval itt az idő levonni a tanulságokat, és elkezdeni a munkát 2022-re. Nem csüggedni, nem lankadni. Inkább dolgozni, harcolni. Fegyelmezettebben és keményebben, mint valaha.

Győzni fogunk újra és újra, csak ne féljetek és ne csüggedjetek. Nincs okotok rá.

Győzni fogunk újra és újra. Hiszen „In Dextra Veritas”.

Jobboldalon az Igazság!