Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Miniszterek koszorúztak a hejcei katasztrófa áldozatainak emlékművénél

Horváth K. József

2020.01.19. 12:15

A tizennégy évvel ezelőtti hejcei légi katasztrófa áldozataira emlékeztek vasárnap a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei községben.

A település fölött magasodó Borsó-hegyre 2006. január 19-én zuhant le a szlovák légierő csapatszállító repülőgépe. A koszovói békemisszióból Szlovákiába tartó AN 24-es gép fedélzetén utazó 43 békefenntartó katona közül csak egy élte túl a szerencsétlenséget. A megemlékezésen – mint minden évben – ezúttal is jelen volt a tragédia egyetlen túlélő katonája, Martin Farkas, aki elhelyezte elvesztett katonatársai emlékművénél koszorúját. A tragédia helyszínén, a Borsó-hegyen emelt obeliszket Benkő Tibor magyar honvédelmi miniszter és Peter Gajdos szlovák védelmi miniszter koszorúzta meg, az emlékműnél és a kopjafáknál mécsesek égtek. A falu középpontjában megépített emlékművet 2007. július 20-án avatták fel, amelyet a galántai Szabó László szobrászművész alkotott.

A hejcei tragédia egyetlen túlélője, Martin Farkas korábban elmondta, soha nem fogja teljesen feldolgozni a történteket. „Ha legalább ketten-hárman megmaradtunk volna, biztosan könnyebb lenne, de így magam vagyok az emlékeimmel és a megválaszolatlan kérdéseimmel…”

Kifejtette: „Bizonyos dolgokra már a kórházban is emlékeztem, más részletek pedig csak később idéződtek fel bennem. Azt biztosan tudom, hogy a fedélzeten semmi rendkívülit nem észleltünk, a gép lassan ereszkedett lefelé, aztán egyszer csak erősen rázkódni kezdett. Akkor már tudtuk, hogy nagy baj van, de ez az egész csak két-három másodpercig tartott. Mintegy három órája feküdhettem a roncsok között, amikor arra eszméltem, hogy körülöttem ég az erdő és egy ember elemlámpával világít a szemembe. Magyarul beszélt hozzám… Nem értettem, de jött még valaki, aki angolul is tudott. Neki mondtam, hogy lezuhantunk, nézzenek szét, él-e még valaki. Aztán jött a mentő és csak három nap múlva, a kórházban tudtam meg, hogy mindenki meghalt…”

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére