2010 szeptember és 2011 augusztusa között kegyetlen, már-már kivégzésekbe áthajló gyilkosságok történtek Csepelen. Az elkövetők hajléktalanok voltak, vezérük egy Dragan nevű szerb férfi volt. 

A bíró szerint a szerbnek nyolc másik segítője volt, ám nem állapítható meg, hogy ők Dragatól való félelmükben, vagy pusztán örömszerzésből segítettek a gyilkosságokban. A bíró utalt rá, hogy volt olyan áldozatuk, akit nem a szerb férfi választott ki, hanem a másodrendű vádlott. Õt egy fához kötözték, és Dragan 15-ször lőtte arcon riasztópisztollyal, és közben előadást tartott társainak arról, hogy mit élhet át az éppen előttük haldokló férfi. 

- mondta az ítélethozatal előtt Nehrer Péter tanácselnök.

Horrorfilmeket is felülmúló kegyetlenkedéseknek látta a másodfokú bíróság a csepeli hajléktalanokból verbuvált rablóbanda bűneit. Az ítéletben jelentősen megemelték az öt ember meggyilkolásáért elítélt csoport tagjainak büntetését.

A Csepel-sziget északi részén fekvő, alig 1 négyzetkilométernyi erdős területen a legvéresebb horrorfilmek elevenedtek meg. Az itt élő hajléktalanok között különös, kegyetlen törvények uralkodtak. Válogatott kínzásokra, brutális gyilkosságokra, és elégetett holttestekre derült fény öt évvel ezelőtt.

- nyilatkozta még 2011. augusztus 14-én az MTI-nek az egyik túlélő.

A hajléktalanokból álló banda megkínozta és a földbe ásott egy erdélyi férfit, csak a feje látszódott ki. Elvették a bankkártyáját, és csak azért hagyták életben, mert nem voltak biztosak benne, hogy az igazi PIN-kódot árulta el nekik.

A támadók egy közeli bankautomatához mentek, megpróbáltak pénzt felvenni, a magára hagyott áldozat eközben tudta kiásni magát. A férfinek sikerült kimenekülnie az erdőből és feljelentést tett a rendőrségen. Erről a Magyar Nemzet munkatársa, Lukács Csaba írt bővebben. 

Az ügy első rendű vádlottja, a banda vezetője, a szerb állampolgárságú Baic Dragan 2015-ben nyilatkozott a Kékfénynek. A férfi harcolt a dél-szláv háborúban, majd 2007-ben illegálisan jött Magyarországra. Élettársat talált magának, akitől két gyermeke is született, de nem volt munkája és pénze, így egy hajléktalan társasághoz csapódott, akikkel kiköltöztek a csepeli erdőbe.

- mondta még az első fokú tárgyaláson 2015 áprilisában Vizi Erika, a Fővárosi Főügyészség ügyésze. Az ügyész szerint Baic Dragan tervelte ki az összes bűncselekményt, és ő volt a legkegyetlenebb gyilkos is.

Egy diósdi férfi, H. Viktor volt az első áldozat. Baic Dragan marihuánát termesztett a csepeli erdőben, Viktor felajánlotta, hogy eladja a több mint 1 kilónyi leszüretelt kannabiszt, de ez nem sikerült neki, sőt a fű egy részét el is szívta.

Dragan és három társa botokkal ütötték az áldozatot, majd megkötözték, felakasztották egy fára, és végül kirúgták a lába alól a széket. A holttestet elégették, a hamvakat a Dunába szórták.

- idézte fel a másodfokú tárgyaláson  Nehrer Péter, a Fővárosi Ítélőtábla tanácselnöke.

2011. január 2-án egy szintén a csepeli erdőben lakó hajléktalan családdal keveredtek konfliktusba. Az ő bűnük csak annyi volt, hogy állítólag a Dragan-banda területén lopták a színesfémet.

A vád szerint Baic Dargan adta ki a parancsot, hogy meg kell halniuk, és ő végzett a család mind a négy tagjával, volt, akit agyonvert, volt, akit megfojtott.

A szerb férfi tagadja, hogy ő kezdte volna az öldöklést, szerinte a társa, a másodrendű vádlott kegyetlenkedett.

A 2015-ben készült interjúnak ez volt az egyetlen pontja, ahol megtörtnek látszott Baic Dragan. Elismerte, hogy a vérengzés közben őt is elragadta hév, és a negyedik áldozatot talán ő fojtotta meg.

2011. augusztus 3-án követték el az utolsó bűncselekményt. Baic Dragan és bandája egy fiatal férfit szemeltek ki. Az utolsó áldozat nem volt hajléktalan, de a közelben lakott, ismerte a szerb férfit, az élettársát és a két gyermeküket, pénzt adott nekik, rendszeresen segítette őket. A férfit lefogták, fojtogatni kezdték, majd élve elásták, csak a feje látszott ki.

Az elsőfokú bíróság minden vádlottat bűnösnek talált, de senki sem volt elégedett az ítélettel, az ügyész és a vádlottak is fellebbeztek. A Fővárosi Ítélőtábla elé került az ügy, a másodfokú per múlt hét szerdán zárult le.

Baic Daragant korábban első fokon 40 évre ítélték, most súlyosabb büntetést kapott, élete végégig fegyházban kell maradnia. A másodrendű vádlott büntetését 30-ról 40 évre, a harmadrendűét 14-ről 15 évre, a negyedrendűét pedig 15-ről 18 évre szigorította a bíró.

A tanács elnöke azzal kezdte az ítélet indoklását, hogy nem volt nehéz dolga a nyomozóhatóságoknak és a bíróságnak, hiszen majdnem mindenki tett vallomást, ezek nélkül talán nem is lehetett volna teljesen felderíteni az ügyet, hiszen volt olyan holttest, ami soha nem került elő.

A vádlottak részletesen beszámoltak a gyilkosságokról, igaz a legtöbben mint ahogy Baic Dragan is próbálták szépíteni a saját szerepüket. A bíró azt is megindokolta, miért súlyosította a büntetéseket.

Nem sokkal az elsőfokú ítélet előtt a Strassbourgi Emberi Jogi Bíróság elmarasztalta Magyarországot, mert a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizáró tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetés az emberi jogok európai egyezményébe ütközik. Az elsőfokú tárgyalás bírája ezért döntött úgy, hogy az életfogytig tartó fegyházbüntetéséből 40 év után szabadulhat feltételesen az elsőrendű vádlott.

A másodfokú per bírája azonban most azt mondta, hogy mivel időközben a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság döntésének hatására - megváltozott a törvény, így a tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetés már nem ellentétes az emberi jogok európai egyezményével.

Az új szabályozás szerint 40 év múlva a Legfelsőbb Bíróság bírái, ha Baic Daragan még életben lesz megvizsgálják, hogy a vádlott személyisége megváltozott-e, alkalmas-e a szabad életre. A másodfokú per bírája szerint azonban ez csak egy lehetőség, ilyen súlyos bűncselekmények elkövetése után erre kicsi az esély.

A cikk szerzője a pénteki tárgyaláson vett részt. Az összesítés az MTVA, MTI, Origo, Index, Hvg beszámolói alapján készült el.