Miért hadseregfóbiás a baloldal?
2021.01.14. 17:45
Terítékre került a baloldalon a magyar katonaság, amelyet most éppen azért támadnak, mert Orbán Viktor fia két másik honvéddel egyetemben külföldön kapott kiképzést.
Bármennyire is hihetetlen, a hazai baloldal nem először nem örül a fegyvereseknek.
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere tavaly novemberben az éjszakai kijárási tilalom kapcsán adott hangot értetlenségének. A politikus a Facebook-oldalán – hol máshol – összegezte a korlátozás első éjszakáját, a budapestiek fegyelmezettségét dicsérte, azt viszont nem értette, miért járőröztek talpig fegyverben a Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai.
Sokakkal együtt én sem tudom, mi volt a célja, hogy »talpig fegyverben« járőröztek a terrorelhárítók tegnap este a kiürült városban. Félelemkeltéssel, fenyegetéssel biztosan nem, de a politikai lózungoktól és hamis sikerpropagandától mentes őszinte beszéddel igenis el lehet érni az emberek együttműködését”
– írta.
Nem világos, hogy miért keltene félelmet egy TEK-es vagy adott esetben egy katona, de mindegy is...
Arról se feledkezzünk meg, hogy az első hullám idején gócponttá váló Pesti úti idősotthont is katonák fertőtlenítették.
Aztán a beszüntetéstől folyamatosan rettegő Klubrádió megszólaltatta Juhász Ferencet, aki a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányban volt honvédelmi miniszter, ő szintén nem értette, hogy merre hány méter. Nem értette, hogy miért vezényelték ki a TEK-eseket és a katonákat.
Sokan okkal háborodnak fel, mert ebben a helyzetben a közbizalmat kellene erősíteni, és ez a rossz parancsnoki utasítás, amelyet vélhetően a megfelelni akarás vezényelt, alapvetően az ellenkező hatást váltja ki, félelmet gerjeszt. Nem tudom, mit gondolt itt a parancsnok, abszolút indokolhatatlan, buta döntést hoztak, kontraproduktív, amit csinálnak”
– vélekedett.
Aztán jött Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, aki bejelentette, hogy katonák is segítik majd a rendőrök munkáját a közterületeken, részt vesznek a közrend, köznyugalom, közbiztonság fenntartásában.
Újságírói kérdésre Karácsony és Juhász Ferenc mondandójáról azt mondta: „Ha pestiesen akarom elütni ezt a kérdést, akkor egy szál szegfűvel nem tudnak szolgálatot teljesíteni a katonák.” Hozzátette, nem csodálkozik azon, hogy
Karácsony Gergely ennyire tapasztalatlan, hiszen nem volt katona, na de Juhász Ferenc a honvédelmi miniszterségig is eljutott”.
Leszögezte: a szolgálatteljesítésre ugyanazok a szabályok érvényesek, mint Juhász Ferenc korában, és a katonák egyéni felszerelésben teljesítenek szolgálatot, aminek része a gépkarabély is.
Nem mintha a baloldal által oly nagyra tartott NYUGATON nem vetnék be a katonaságot a járvány miatt.
Azonban NYUGATON a katonákat nemcsak a koronavírus miatt vetik be, hanem
A V4NA nemzetközi hírügynökség korábbi gyűjtéséből világosan kiderül, hogy évek óta járőröznek katonák Európa nagyvárosaiban, akiket a 2015-ös terrortámadások után vezényeltek ki több helyen az utcára, hogy ezzel is elősegítsék a biztonságot.
Olaszország
Olaszországban már 2008 óta kint vannak az utcán a katonák, hogy a rendőrök munkáját segítsék. Abban az évben indult el a Strade Sicure (Biztonságos Utcák) nevű hadművelet, amivel a bűncselekményeket akarták megfékezni az olasz városokban. 2018-ban például az újévi leárazások miatt a bevásárlóutcákat ellenőrizték – ez része volt a hadműveletnek. De az európai terrortámadások miatt is szükséges lett a katonák jelenléte az utcákon.
Photo: Italian Esercito soldiers stand guard in the streets of #Rome, motion to not take pictures. pic.twitter.com/rrgp84aEYK
— Anthony Mazur (@mazur_anthony) June 8, 2017
Szintén megtalálhatók katonák egyes turistalátványosságoknál, így például Pisában a ferde toronynál vagy Bolognában a San Petronio-bazilikánál. Rómában pedig ott vannak a katonák a Colosseumnál, a Vatikánnál és a Piazza Navonánál is. Ez először sokakat meglep a turisták közül, főleg mert automata fegyvert is lehet látni az egyenruhásoknál.
A katonaságra a koronavírus-járvány első hulláma alatt is szükség volt Olaszországban. A hadsereg a kijárási tilalom betartását segítette elő, és ellenőrizte az embereket, hogy betartják-e a szabályokat.
Franciaország
Franciaországban az Opération Sentinelle (Őrszem Hadművelet) még François Hollande elnöksége idején, a 2015-ös terrortámadások után indult, azzal a céllal, hogy felvegyék a harcot a terrorizmussal szemben. A 2015-ös év különösen gyászos volt a franciák számára, januárban a Charlie Hebdo szatirikus hetilap szerkesztőségében fegyveresek lelőttek 12 embert, majd egy kóser szupermarketben gyilkoltak, novemberben pedig a Stade de France stadionban meccs közben robbantottak a terroristák, a Bataclan nevű klubban pedig egy koncert résztvevőit és nézőit vették célba fegyveresek. A terrortámadásokat követően a francia államfő rendkívüli állapotot hirdetett, és bejelentette, hogy felveszi a harcot a terrorizmussal szemben.
Á Lorient, avec des militaires de l'opération Sentinelle. Les Français peuvent être fiers de leurs soldats. pic.twitter.com/OvXZ2MhjQE
— Florence Parly (@florence_parly) November 13, 2020
Az Őrszem Hadművelet keretében országszerte 10 000 katonát vezényeltek az utcára Franciaország legkevésbé biztonságos területein. A legfokozottabb katonai jelenlétre a főváros környéki Ile-de-France régióban volt szükség, ott 6000 fegyveres járőrözött 2015-ben, ebből 2500-an Párizsban feleltek a közbiztonságért.
A katonák bevetése nem olcsó mulatság, a France Info 2016 januárjában megjelent cikke alapján naponta egymillió euróba kerül Franciaországnak a katonák jelenléte az utcákon. A lapnak nyilatkozó kereskedő szerint azonban megnyugtató a fegyveresek látványa, akik egész nap róják az utakat, és akár 25 kilométert is megtesznek mintegy tizenöt kilós menetfelszereléssel.
A járvány miatt bevezetett tavaszi karantén idején Emmanuel Macron francia elnök szintén a hadsereg segítségét vette igénybe a kijárási korlátozás betartásának ellenőrzése, a biztonság fenntartása és a lakosság ellátása érdekében.
Belgium
Belgiumban szintén 2015 óta járőröznek rendszeresen katonák a legveszélyesebbnek tartott települések, Brüsszel, Liège és Antwerpen utcáin a Vigilant Guardian művelet keretében. Bár a fegyveresek jelenléte több civil szervezetnek nem tetszett, Jan Jambon belügyminiszter kijelentette: a belga kormánynak jogában áll, hogy különleges körülmények esetén bevesse a katonaságot a rendfenntartás és a biztonság érdekében. Márpedig a politikus szerint a párizsi és a verviers-i terrortámadások kimerítették a kivételes helyzet fogalmát.
Az RTBF 2016 februárjában megjelent cikkében arról ír, hogy naponta 700 katona járőrözik Brüsszel és Antwerpen utcáin, a szövetségi rendőrség munkáját segítve, 2015 novemberében, a párizsi merényleteket követően pedig a Belgiumban járőröző katonák száma elérte az 1250-et, mivel négyes szintű riasztás volt érvényben.
Resolute and focused, that's how our soldiers @Bvr5Li contribute to Operation Vigilant Guardian! #OVG #Brussels #Bevrijding/5deLinie pic.twitter.com/hyr5uZ9prW
— Bevrijding/5de Linie (@Bvr5Li) May 15, 2017
Ahogy számos más európai országban, úgy Belgiumban is besegített a katonaság a rendőröknek a koronavírus-járvány idején, Pieter De Crem korábbi biztonsági és belügyminiszter, valamint Philippe Goffin korábbi védelmi miniszter javaslatára a Miniszterek Tanácsa jóváhagyta a katonák folyamatos helyszíni bevetését, így lehetőséget kaptak arra, hogy szükség esetén napi szinten akár 550 katona teljesítsen szolgálatot az országban. Goffin elmondása alapján azonban a ténylegesen bevetett katonák száma ennél jóval alacsonyabb, 200 körül van, amihez hozzáadódik 100 fő tartalékos, akik szükség esetén azonnal rendelkezésre állnak.
A koronavírus-járvány miatt egyébként több európai országban is a hadsereg bevetése mellett döntöttek. Spanyolországban tavasszal, az első hullám alatt és most ősszel, a második hullámban is kivezényelték a katonákat. Ők azt ellenőrizték, hogy mindenki betartja-e a szabályokat.
Németországban szintén a járvány első hulláma idején jelentették be, hogy 15 ezer katonát mozgósítanak, hogy részt vegyenek a járvány elleni védekezésben. Ezt a számot múlt vasárnap 20 ezerre emelték. Annegret Kramp-Karrenbauer védelmi miniszter kijelentette, hogy még több embert is rendelkezésre tudnak bocsátani, „még többet akarunk segíteni”.
A katonaság az egészségügyi hatóságok munkáját segíti, kórházaik bekapcsolódtak a polgári ellátásba, és segítenek az idősotthonok ellátásában. A miniszter kiemelte, a hadsereg készen áll, hogy segítsen az oltásban saját mobil oltási központjaival, valamint készülnek arra is, hogy részt vesznek majd a vakcina szállításában.
Hasonló a helyzet az Egyesült Királyságban is. Ott Liverpoolban kezdtek tömeges tesztelésbe, és ebben segít a katonaság mintegy kétezer katonával. A városban egyébként tíz nap alatt közel 100 ezer embert teszteltek. Közülük 700 fő teljesen tünetmentes volt, de pozitív lett a koronavírustesztje.