Mielőtt ATV-s fellépésében rátért volna alapmantrájukra, hogy megélhetési válság kopogtat az ajtón, s jó lenne, ha kormány erre odafigyelne, leszögezte, hogy „Az a Demokratikus Koalíció álláspontja, hogy nem szabad és nem demokratikus választások vannak Magyarországon.”
Ha ez így lenne – bár számos nemzetközi ellenőrző szervezet igazolta nyilvános jelentésében ennek az ellenkezőjét – akkor Gréczy Zsolt nem szólalhatott volna föl az Országgyűlésben, mert egyáltalán mandátumot sem kapott volna. Demokratikus alapok nélkül ugyanis parlament nem létezik. S miután a Demokratikus Koalíció vezette baloldal lényegében egyöntetűen – megerősítve az Alaptörvény legitimitását – letette az esküt, innentől kezdve lehet a kedvenc közhelyekkel kitölteni az adásidő egy részét, de ezt még annyira sem veszik komolyan a nézők, mint korábban. Ezt a baloldal tovább csappant szavazóinak száma ékesen bizonyítja.

Még alig több mint egy hónap telt el a választások óta, de egyes mérések szerint a Mi Hazánk már átvette a vezetést az ellenzéki térfélen, s a baloldal vezető ereje, a DK is alácsúszott a 10 százaléknak.

Ha Gréczy Zsolt felszólalásából indulunk ki, akkor a visszaesés egyáltalán nem meglepő. A televízióban ugyanis azzal riogatta a nézőket, hogy megélhetési válság fenyeget, amiről szerinte a kormány nem vesz tudomást. „A kormány úgy tesz, mintha ez a probléma nem létezne.”

És akkor mondja a harmatgyenge mantrát arról, hogy rekordméretű a költségvetési hiány, meg az elszabaduló külkereskedelmi deficit, az emberek pedig egyszerűen nem tudnak úgy bemenni a közértbe, hogy ne szörnyülködjenek az egyre magasabb árak miatt.

Ugye mintha szándékosan Gréczy megfeledkezne a háborúról, s már a világjárvány következtében elindul világméretű inflációs cunamiról, ami az USA-t ugyanúgy sújtja, mint Németországot. Lazán átlép azon komoly körülményen, hogy az emelkedő árakból a magyar lakosság azért érez lényegesen kevesebbet, mert a kormány rögzítette az üzemanyagárakat és hatósági árassá tette néhány alapvető élelmiszer árát.

Gréczy Zsolt sanda mosolyt eresztett meg az arcán, amikor a pénzromlás mértékéről szólt, mint aki lesajnálja a kormányt, mert ők, az okos gyurcsányisták ennél sokkal jobb módszert vezettek volna be.

S itt újból bedobta a Jolly Jokert, az alapvető élelmiszereket érintő áfacsökkentést sürgetve, amelyet még soha eddig ember nem vett észre, mert a kereskedők – tisztelet a kivételnek – mindig lenyúlták a hasznot. Hiába csökkenne tehát az áfa akár nullára, az árak ugyanolyan szinten maradnának, mint a hivatalos csökkentés előtt voltak.

Szóval a jobboldalon való gúnyolódás, a több mint 3 milliós többség lenézése, Orbán gyalázása továbbra is megmaradt. Mint ahogy az is, hogy a baloldal semmi kézzelfogható megoldást nem képes javasolni a gazdasági válság elkerülésére.

Sőt. Inkább nyilvánvalóan rosszat akar a magyaroknak azzal, hogy egyáltalán nem lép föl határozottan Brüsszel azon törekvéseivel szemben, hogy az Oroszországgal kapcsolatos energetikai szankciókat bevezesse.

Amely ellen Orbán Viktor foggal-körömmel küzd. Azért repült szélsebesen Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnök Budapestre, hogy meggyőzze a magyar kormányfőt a brüsszeliták akaratának helyességéről. Ha sikerrel járt volna – mint ahogy nem –, akkor pillanatok alatt 7–800 forint lenne a benzin és a gázolja ára, ami aztán tovább növelné a pénzromlást a gazdaság legkülönbözőbb ágaiban.

A kormány tehát egyáltalán nem tesz úgy, mintha ez az égető probléma nem létezne, sőt. Ellentétben a DK álláspontjával, amely nemcsak rosszat akar a magyaroknak, támogatva Brüsszel inflációt generáló tervét, hanem ráadásul még magát akarja jó színben feltüntetni mondván, hogy ők a magyarok igazi barátai.

Kösz, Zsolt! Gyere holnap is az ATV-be. Mutasd be nap mint nap, hogy a gyurcsányisták semmit nem változtak.

A Holdról is látható választási kudarc után sem a magyarok életszínvonalára akarnak vigyázni, hanem változatlanul arra törekednek, hogy betolják az arcukba azt a cumit, amit ők már 12 éve nem akarnak bevenni.