Komáromi Zoltán a Demokratikus Koalíció egészségpolitikusa, és – a hódmezővásárhelyi polgármester elmondása szerint – az egészségügyben felmerülő kérdésekkel kapcsolatban tesz majd javaslatokat. Azon senki sincs meglepődve, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette baloldal „szakértői” közé beférkőzik egy DK-s hazafi is, az viszont még tőlük is durva, hogy pont az a politikusuk, aki kedden az ATV-ben arra a kérdésre, hogy ha most kormányzati pozícióba kerülne, milyen intézkedést vezetne be, azt az konstruktív választ volt képes adni, hogy „semmit”, majd azonnal előhúzta a kalapból a jól bejáratott, teljesen hiteltelen ellenzéki mantrát: „mert ez a kormány tíz év alatt szétverte a magyar egészségügy működőképességét”. Több dolog sem világos az érveléssel kapcsolatban. Először is, mi erre a bizonyíték? Az, hogy 2022-ben 1.700 milliárd forinttal többet költ a kormány egészségügyre, mint 2010-ben, vagy az, hogy ugyanezen két év adatait összehasonlítva, 170 százalékkal több pénzt fordítanak a háziorvosok, valamint a házi gyermekorvosok támogatására, illetve két és felszeresére emelik az orvosok bérét? Elég szembetűnő ellentmondás. Másodszor, még ha igazat is állított volna Komáromi, egy szétvert egészségügyben miért lenne elegendő intézkedés a járvány elleni védekezés során a „semmi”?

Komáromi Zoltán egyébként 2021 áprilisában, szintén az ATV-ben, az Egyenes Beszéd című műsorban próbálta elhitetni a nézőkkel, hogy a vidéki háziorvosok több vakcinát kapnak, mint a budapestiek, mert a kormány így (is) bünteti a fővárost. Az a híres mondat is tőle hangzott el, miszerint „némely vakcina beadásánál még az is jobb, ha megfertőződik az ember”.

Nem mehetünk el említés nélkül Dr. Fleck Zoltán neve mellett sem, aki az ELTE-ÁJK tanszékvezető tanáraként (meg úgy egyébként jogászként és európai emberként) tavaly azt nyilatkozta a Hírklikknek, hogy „nagy valószínűséggel egy ’22-es ellenzéki győzelem után időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről, de ez soha nem volt másként rendszerváltáskor, nagy forradalmak után.” Nos, valóban volt ez így a történelem során, például az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalmat követően milliók érezték meg, milyen is a jogállamról való – ha nem is önkéntes – lemondás, illetve az 1956-os szabadságharcot követően is (bár ott rendszerváltás nem következett be) megmutatták Fleck elvtársai, mi következik a forradalom után, és milyen távol is van az a demokrácia dicsőített állapotától.

Fleck Zoltánnal és az idézett kijelentésével kapcsolatban négy dolgot érdemes észben tartani:

• Fleck az Eötvös Károly Intézet igazgatója, amely NGO 2009 és 2018 között valamivel több, mint 220 millió forintot kapott a Soros Györgyhöz köthető Nyílt Társadalom Alapítványtól.
• a magyar Btk. rendelkezik az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása bűntettéről (254. §), és annak még az előkészületét is szabadságvesztéssel bünteti;
• a jogállam-felfüggesztés közvetve beismerése annak, hogy Magyarország jelenleg mégsem rendelkezik a baloldal által konstans hirdetett jogállamiság-deficittel, vagy másként fordítva: demokráciában élünk;
• Márki-Zay Péter, aki „helyreállítja a demokráciát”, Soros egyik nyíltan jogállam-ellenes emberét kérte fel, hogy a kampány során foglalkozzon alkotmányos kérdésekkel és a „közjogi átmenettel”, bármit is jelentsen az utóbbi – csak remélni tudjuk, hogy nem általános államosítást és intézményesített padlássöprést.

Ez a két fő jól példázza, kik tagjai a baloldali konglomerátumnak: a pánikkeltés és az intervenció támogatói, valamint a kormány által sikeresen folytatott járványkezelés és a demokrácia ellenségei. Már csak az a kérdés, hol marad a Márki-Zay-féle szakértői csapatból a szemkilövető páratlan páros, Gyurcsány Ferenc és felesége, Jakab Péter, az Országgyűlés humortalan krumplikomédiása, Kocsis Máté szerint „az egyetlen bohóc, aki nem szereti, ha nevetnek rajta”, illetve az utolsó magyar(országi) polihisztor, az elektromos rollerek és a jobboldali publicisták kriptonitja, Fekete-Győr ”Legélesebb Kés” András?