Ma már lassan nem hordoz hírértéket, ha a Facebook vagy valamelyik másik internetszolgáltató megsérti a felhasználóinak alapjogait. Most épp az az aktuális botrány, hogy biztonsági rést találtak a Facebook szerverein, amelyen keresztül közel 419 millió felhasználó privát telefonszámai váltak elérhetővé, mellyel a legszemélyesebb információk jogtalan felhasználásán túl lehetőség nyílt a magántelefonok külső irányításra. Az sem újdonság, hogy az internetszolgáltatók előszeretettel élnek vissza a hatalmukkal, ha a politikai érdekeik érvényesítéséről van szó, teszik ezt szinte nyíltan, ahogy azt a Google Felelős Fejlesztések részlegének megbízott vezetője árulta el nem is olyan rég „véletlenül”.

Rövidesen önkormányzati választások lesznek Magyarországon, és nemrég a Facebook figyelmeztetést küldött a 888.hu szerkesztőségének, hogy amennyiben nem változtatnak bizonyos tartalmi elemeken, akkor a Facebook a Szilícium-völgyből felfüggeszti a 888.hu profilját.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy vajon van-e ehhez a Facebooknak joga?

Általában erre az a közhelyszerű válasz jön, hogy a Facebook egy privát vállalkozás, melynek joga van úgy kialakítani a felhasználói szabályzatát, és úgy szűrni a tartalmakat, ahogy éppen érdekében áll.

Pedig ez NEM így van!

A Facebook mint magáncég ugyanúgy köteles a jogszabályokat, és ezen belül is a felhasználók emberi jogait, vagy jelen esetben a 888 sajtószabadsághoz fűződő jogait tiszteletben tartani.

De hogyan is nézne ez ki a gyakorlatban?

A hatalom (bár nagy közhely, de az alkotmány szerint igaz) a nép kezében összpontosul. A hatalom gyakorlását választott képviselők útján a sajtó által prezentált közérdekű információkra alapozva gyakorolja. Ebben a képletben a média – mint az információáramlás „portása” – hatással van a publikus térben megjelenő tartalomra. Ez a hatalmi helyzet felelősséggel jár, amit a felelős újságírás szabályaiban érhetünk tetten: a sajtó feladata a jóhiszemű, pontos információszolgáltatás.

Fotó: AFP

Az internetszolgáltatók, bár közvetlenül nem vesznek részt a tartalom fejlesztésében, szintén szerepet játszanak az információáramlás szabályozásában, azaz ők is „portásként” sajtójellegű szerepet betöltve hatnak a közbeszédben megjelenő publikus tartalomra, így rájuk pont ugyanazon jogok és kötelezettségek érvényesek, mint a sajtó egészére. Azaz a Facebooknak a mi emberi jogaink figyelembevételével kell kialakítania a felhasználói feltételeit, és kezelnie az oldalán megjelenő tartalmat.

Jogosan merül fel a kérdés, hogyan lehet érvényt szerezni az internetszolgáltatók jogszerű gyakorlatának, azaz hogy ne bitorolják el, hanem megfelelő szolgáltatással járuljanak hozzá az alkotmánynak megfelelő hatalomgyakorláshoz?

Sajnos egységes internetszabályozás hiányában ez nem is olyan egyszerű. Bár lehet perre menni, mint ahogy ezt nem is oly rég a lengyel kormány tette, de ennek eredményessége megkérdőjelezhető, bár figyelemfelhívásra, esetleg precedensteremtésre ez mindenféleképp alkalmas eszköz.

A valódi megoldást azonban az egységes internetszabályozás megalkotásán túl olyan új internetszolgáltatások létrehozása jelenthetné, melyek nem politikai alapon, hanem a felhasználóik igényei és jogai mentén alakítják a szolgáltatásukat, így megteremtve az információs alapokat a társadalom alkotmányos hatalomgyakorlásához.