Azt leírja az egyik elbocsátott újságíró:

„Kedves Újpestiek!

Héjja Krisztián vagyok, az Újpesti Sajtó Kft. 2019. november 20-án elbocsájtott felelős szerkesztője. Jó sok kommentet és rengeteg téves hírt, hergeléshez rendkívül alkalmas kiírást láttam a mai napon történtekkel kapcsolatban. Kérlek engedjétek meg, hogy elmeséljem mi is történt igazából.

Tegnapi napon kaptam egy e-mailt, miszerint öt kollégám és én, fáradjunk be november 20-án 8:30-ra, a két hete hivatásban lévő ügyvezető asszony irodájába. Mindenki meg is jelent az ajtajánál a kért időpontban, közben pedig az járt a fejemben, hogy ”mit keres itt Balogh Gábor (kurucinfó, alfahír) az épületben?„. Láttam egy-két ellenzéki tüntetésen már, így a kérdésem költői volt magam felé. Ő az ”utódom„.

Szóltak, hogy majd jeleznek ha bemehetünk, de ezt is egyesével kell megtennünk, amikor is teljesen nyilvánvalóvá vált számomra, hogy mi fog történni. Vártam, aztán az egyik kollégám szólt, hogy én következem. Az irodában egy ügyvédnő fogadott, illetve természetesen az ügyvezető asszony. Bemutatkoztam, leültem. Az ügyvédnő elhadarta, hogy a mai nappal közös megegyezéssel, több, mint másfél év után megszűnik a munkaviszonyom, illetve felajánlottak két havi bért, egyfajta végkielégítésként. Néztem a papírt, majd pár pillanat múlva felnéztem a ”főnökömre„ és ez a rövid, párbeszéd zajlott le:

Én: Ez micsoda? Mi van?

Ügyvédnő: Az ügyvezető asszony helyett én beszélek, ő nem szeretne megszólalni.

Elmosolyodtam, és utána higgadtan, de közben belül tombolva aláírtam a papírt.

Távoztam. Tudtam, hogy ma nem kellett volna megnyitnom a Facebookot, mert sejtettem, hogy szembe jön velem az a mérhetetlen szenny és össze-visszaság, ami ilyenkor szokott. Ez volt az önkormányzati alkalmazottak ügyében is. Az Újpesti Sajtó Kft. hivatalos közlemény szerint, volt két hetünk, hogy éljünk azzal a lehetőséggel, hogy tiszta lappal kezdjünk. A munkámat ugyanúgy végeztem, mint eddig. A munkanapokon kívül a két hét hétvégéjén az ügyvezető asszony többször kért segítséget, amiben én úgy gondolom maximálisan partner voltam, illetve a hétköznapok alkalmával is túlórákkal próbáltam hozzájárulni ahhoz, hogy gördülékeny legyen minden. Sőt, az első ÚKTV adásnapunkon jót beszélgetve és egyeztetve este együtt zártuk a sajtó székházát. Ezenkívül minden a sajtóhoz köthető partnernél, ahol volt lehetőségem, e-mailben bemutattam. Ezzel cáfolom azt, hogy infókat tartottunk vissza, akadályoztuk a munkát stb.

Bárkinek meglehet a munkánkról a véleménye, de nem tartom korrektnek, amit az Újpesti Sajtó Kft....és, mondjuk ki, az új városvezetés ma tett. Eléggé úgy van beállítva, hogy mi nem tettünk semmit, hogy velünk nem lehetett normálisan együtt dolgozni. Kár volt a földön fekvőkbe belerúgni. És most nem ránk, fiatalokra gondolok – mert rólunk lepereg – hanem az idősebb, elismert kollégákra.

Azt gondolom, hogy ezzel a pár sorral le is kell zárnom a témát, így FÜGGETLENKÉNT, ŐSZINTÉN!

Még pár kérdést kaptam az elmúlt órákban ezekre egy-egy szóval szeretnék reagálni:

Mindenkit kirúgtak? – NEM, 6 EMBERT!

Biztonsági őr kíséretében kellett távoznunk? – NEM, DE JELENT VOLT!

Egy óránk volt elhagyni a sajtót? – NEM, DE ŐSZINTÉN KI AKART VOLNA MÉG MARADNI?!

Politikai döntés volt a mai? – IGEN!

Az új városvezetés döntött így? – IGEN!

Független lesz ezentúl az újpesti média? – BÁRCSAK!”