Ez egy ilyen bicikli
2015.09.23. 07:11
Lássuk csak, kinek van igaza...
Eddig is tudtam, hogy a biciklisek rohadt idegesítők. Bennem, autósként, fel sem merül, hogy beparáztassak egy bringást azzal, hogy ráhúzom a kormányt, vagy ledudálom. Azért sokszor szakadt el nálam is a cérna, amikor egyesek úgy gondolták, hogy nemcsak egy új szerelmet, de néhány bringást is elbír a rakpart. Azzal az apró különbséggel, hogy 70 km/óránál kicsit nagyobb a csattanás, és nem csak a szíved törhet össze.
Vagy amikor végre sikerül megelőzni egy szűk utcában a bicajost, aki az első piros lámpánál kacsázva ismét beelőz, behajtva a tükröt, vagy végigkarcolva az autó oldalát.
A legnagyobb kedvencem mégis az, amelyik azt se tudja, mit akar, zebráról a belső sávba hajt, aztán a villamossínekre, majd fel a járdára, a babakocsik közé. Közben arra is marad ideje, hogy egy hatalmasat üssön a kocsira, finom utalásféleképpen, amiért nem vagyok gondolatolvasó, és épp arra próbálok kanyarodni, ahonnan ő jön.
Persze, nem szabad mindig az erősebbnek igazat adni. Ezért pár napra biciklire pattantam, hogy megtapasztaljam a másik oldal szemszögét is.
Be kellett látnom, az sem olyan egyszerű. Választhattam, hogy a rakpartot elkerülöm. Így vagy a macskaköves belvárosban, a szűk, már-már sikátoros utcákban kerülgetve az autósokat próbáltam meg eljutni „A”-ból „B”-be. Vagy kockáztattam az életem a nagy forgalmú utakon, ahol nem csak attól rettegtem, hogy mikor csap el valami hülye, hanem igyekeztem minél kevesebb levegőt szívni, nehogy gázmérgezést kapjak a sütőolaj-hajtotta járgányoktól.
Vagy ott van a bicikliút. Hányszor dünnyögtem magam elé az autó volánjánál ülve, hogy miért is nem azt használják! De erre is hamar fény derült. Mert a fővárosi kerékpárutak olyanok, hogy egyszer csak véget érnek. És rendre egy behajtani tilos táblánál.
Ilyenkor kezdtem tekerni az életemért, mert ott loholt mögöttem a busz; kormányrángatás, padkára ugratás, járdán biciklizés – minden, amit eddig olyan mélységesen elítéltem az autóban ülve.
De azért azt is észrevettem, hogy az elmúlt öt évben elég sok és elég jó minőségű bicikliút épült. Ha ez így megy tovább, akkor akkor jövőre talán mind a 3 millió 107 ezer autós otthon hagyja a kocsiját, és végre tényleg megvalósulhat minden modell álma:
a világbéke.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
