Április elején Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ismertette a magyar kormány járványügyi akciótervének részleteit. Aztán pillanatok alatt jött Gyurcsány Ferenc, aki rálicitált a kormány mentőcsomagjára.

Emlékszünk még, hogy 2009-ben Gyurcsányék milyen gazdaságélénkítő csomagot jelentettek be? Nem? Mutatjuk:

• a személyi jövedelemadó alsó kulcsa 18 százalékról 19 százalékra emelkedik,
• általános háromszázalékos áfaemelés,
• öt-, majd hétszázalékos jövedékiadó-emelés,
• a nyugdíjkorhatár emelése 65 éves korig.

A Gyurcsány–Bajnai-féle rossz gazdaságpolitikának pedig ez lett a következménye:

• megszüntették a családi adókedvezményt és az otthonteremtési kedvezményeket, a kedvező lakáshiteleket,
• a hatszázmilliárdos pénzkivonástól az összeomlás szélére sodródott a betegellátás,
• iskolabezárások, amelyek főként a kistelepüléseket és a falvakat érintették, bérelvonás és elbocsátási hullám a pedagógusok között,
• egyhavi nyugdíjelvonás és a nyugdíjak reálértékének drasztikus csökkenése (a beszakadás elérte -10%-ot),
• a háromszorosára emelték a gázárakat, megduplázták az élelmiszeráfát.

Az elemzés 5 szempontot vett figyelembe.

1. Gazdasági növekedés

Akkor

Az adatokból világosan kiderül, hogy a hazai növekedés 2004-től élesen elvált a régió folyamataitól. Míg a többi V4-es országban a gazdaság erőteljes növekedést tudott felmutatni még 2007-ben is, addig a magyar gazdaság ebben az évben lényegében nem tudott már bővülni. De a 2008-as, éppen 1% fölötti hazai érték is messze a legalacsonyabbnak számított a régióban.

Magyarország volt a legkevésbé felkészülve a 2008-09-es válságra a régió országai közül – állapítja meg a kutatás.

Most

Az elemzés szerint a mostani krízis előtt hazánk kifejezetten jól teljesített a régió országaihoz képest. 2017-ben az élbolyban voltunk, 2018-ban az 5% feletti növekedésünkkel holtversenyben első helyen, 2019-ben pedig magunk mögé utasítottuk a régiót. Magyarország 4,5%-os bővülése több mint 1 százalékponttal volt több, mint a második helyezett Lengyelország mutatója.

Az ország sérülékenysége alacsony szintű volt – állapította meg az alapítvány.

2. Államháztartási hiány

Akkor

A számok szerint míg a többi V4-es ország 2007-ben teljesítette a 3%-os maastrichti korlátot, addig Magyarország 5,0%-os értéke bár közel fele volt a 2006-os 9,2%-os szintnek, még mindig nagyjából duplája volt az uniós határértéknek. Hiába javult 3,4 százalékpontot a hiány 5 év alatt, a 2008-as 3,7%-os érték azt jelentette, hogy hazánk a többi V4-es országnál 1,0 százalékponttal rosszabb állapotban volt, ráadásul évek óta túlfeszített költségvetéssel vágott neki a válságkezelésnek.

Most

A mostani krízis előtt Magyarország stabil és mérsékelt költségvetési hiánnyal rendelkezett. Az elmúlt években a hiány mértéke nem haladta meg a maastrichti 3%-os korlátot, sőt, jellemzően 2,0% körül ingadozott.

3. Államadósság

Akkor

Magyarország államadóssága folyamatosan emelkedett 2008 előtt, szemben a régió más országaival. Míg 2003-ban még hazánk is teljesítette a 60%-os maastrichti kritériumot, addig 2008-ban – 13,7 százalékpontos emelkedés után – már 70% fölött volt Magyarország eladósodottsága.

– állapítja meg az elemzés.

Most

Négy év alatt Magyarország 9,9 százalékponttal javította GDP-arányos államadósságát. Ez magasabb, mint a cseh 9,2 százalékpontos változás, körülbelül kétszerese a lengyel 5,3 százalékpontos mérséklődésnek és majd háromszorosa a szlovák mutató 3,9 százalékpontos csökkenésének.

4. Devizahitelek szintje

Akkor

A devizaadósság fokozatosan növekedett 2008 előtt. Ennek következtében az ország sérülékenysége évről évre egyre magasabb lett. Nem meglepő, hogy ezzel párhuzamosan a deviza adósságszolgálat mértéke is megnőtt.

Most

A devizaadósság fokozatosan csökkent 2020 előtt. Ennek következtében az ország sérülékenysége évről évre egyre alacsonyabb lett. Természetesen ennek megfelelően a deviza adósságszolgálat mértéke is csökkent.

5. Nettó külföldi adósság

Akkor

Magyarország GDP-arányos nettó külföldi adóssága két és félszeresére nőtt öt év alatt. Ez egyet jelentett a sérülékenység jelentős megnövekedésével. A magasabb külföldi kitettség nagyobb devizakockázatot és magasabb finanszírozási kockázatot jelentett.

Most

A mostani krízis előtt hazánk fokozatosan csökkentette külföldi kitettségét. Egészen addig, hogy a legfrissebb adatok alapján – a XXI. században először – hazánk nettó hitelezői pozíciót vett fel, azaz Magyarországnak már több külföldi befektetése van, mint amennyi hitelt a külföldi szereplők országunknak nyújtanak.

A hazai nettó külföldi adósság -1,6%-os szintje 14,7 százalékponttal jobb, mint a többi V4-es ország átlagos értéke.

– derül ki az elemzésből.