Karácsony Gergely elmondta, hogy

Az eseményen Komáromi Zoltánt az egészségügyi, Daróczi Gábort az oktatási, Hegyesiné Orsós Évát a szociális, Mellár Tamást a pénzügyi, Andor Lászlót a foglalkoztatásügyi, Ámon Adát a környezetügyi, Wittinghof Tamást pedig az önkormányzati ügyekért felelős tárca minisztervárományosaként mutatták be.

Karácsony Gergely megjegyezte: a most bemutatott miniszterjelöltek tervezett kormánya mintegy felét teszik ki, a többi helyet a kormányát támogató pártok politikusainak tartja fenn.

Karácsony nem pirult bele, amikor Komáromi Zoltánt a "nemzet háziorvosaként" mutatta be. Ez már csak azért is érdekes, mert az "árnyékminiszter-jelölt" a mérhetetlen támogatottságú Együtt pártnak az egészségügyi szakpolitikusa volt. Saját bevallása szerint 2013-tól a Haza és Haladás Egyesület tagja volt.

Az egyesület biztosította egykor a Együtt-PM-pártszövetség anyagi hátterét. 2015-ben napvilágot látott a hír, hogy az alapítvány a támogatásai jelentős részét a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványoktól kapta. Nem kis összegekről van szó, az egyesület ugyanis csak 2013-ban 440 millió forint sorsáról döntött. A támadások miatt Szigetvári kénytelen volt elismerni, hogy valóban kaptak pénzt Sorostól és ígéretet tett, hogy az alapítvány pénzügyeinek részleteit nyilvánosságra hozza. Ez az elmúlt három évben nem történt meg, nyilván azért, hogy eltitkolják, mennyi pénzt kaptak Sorostól.

Az egészségügyet tehát Soros egykori embere vinné.

Daróczi Gábor vinné az oktatásügyet. Daróczi szerint az ő

Soros embereit arról lehet felismerni, hogy másról sem beszélnek, csak a demokrácia újraépítéséről. Emellett azonban érdemes kiemelni, hogy Daróczi 1996 májusától 1999. december végéig a Magyar Soros Alapítványnál dolgozott programvezetői munkakörben. Feladata – többek között – a középiskolás diákokkal, az őket tanító tanárokkal, és az utolsó évben a kisgyermekkel foglalkozó programok koordinálása volt. Így tehát nem okozna neki gondot, hogy Soros elképzeléseinek megfelelően dolgozza át az oktatásügyet.

Hegyesiné Orsós Éva a szociális ügyekért felelne. Hegyesiné bizonyára jó pontokat szerzett szakmai önéletrajzával a balos Karácsonynál, ugyanis már rögtön az érettségi után, 1972-ben belépett az akkori kommunista állampártba, az MSZMP-be. A pártmunka mellett tanítani kezdett, aztán 1984 és 1988 között az MSZMP VI. kerületi pártbizottságán dolgozott. Innen már felfelé ívelt karrierje, 1988-tól a rendszerváltozásig a Szociális és Egészségügyi Minisztériumban dolgozott osztályvezetőként.

Mint minden egykori jó kádert, őt is felemelte a Horn-kormány és 1995 és 1998 között a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke, címzetes államtitkár volt. Az első Orbán-kormány alatt parkolópályára került, majd a szocialisták visszatérésével ismét emelkedni kezdett a csillaga, és előbb a Szociális és Egészségügyi Minisztériumban helyezkedett el, majd 2003-tól 2010-ig a Szerencsejáték Zrt. humán igazgatója volt.

Mellár elmondta, hogy változtatni kell az erő- és jövedelemforrások elosztásán, ezt pedig a túlsúlyba került fogyasztási típusúak helyett a társasági adóra helyezve a hangsúlyt lehetne megtenni.

A közgazdász ezek szerint úgy gondolja, hogy a magyar gazdaság és munkaerőpiac gerincét adó kis- és középvállalkozások – valamint más cégek – adóját kellene megemelni. Talán mondani sem kell, hogy ez mihez vezetne, de legalább azt érdemes megemlíteni, hogy a megnövekedett költségeket a vállalkozások részben elbocsátásokból oldanák meg...

Andor László a foglalkoztatásügyért lenne felelős. A politikus már jó 20 éve legyeskedik az MSZP körül. A Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok idején, 2003 és 2005 között a Miniszterelnöki Hivatal tanácsadója volt. A második Orbán-kormány elől Brüsszelig szaladt és 2010-2014 között az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa volt.

Andor kiemelte, hogy a közmunkaprogramot alaposan megnyirbálná, a résztvevők kétharmada "valamilyen más, értelmes formában" kaphatna munkát – lefordítva a szoci szakzsargont, tartósan munkanélkülivé válna. Ez azonban nem lenne gond, mert megnövelné a segély időtartamát. Szép, új világ lenne. Vagyis inkább a régi, segélyalapú szoci világ térne vissza.

Ámon Ada, az Energiaklub elnöke a környezetvédelemért lenne felelős a Karácsony-kormányban. Ámon alapítványát csak az utóbbi két évben kis híján 40 millió forinttal tolta meg Soros, így nem csoda, hogy Karácsony beválogatta az emberei közé. A politikus első lépése lenne leállítani a Magyarország energiabiztonsága szempontjából kulcsfontosságú paksi bővítést.

A korábbi eszdéeszes politikus, Wittinghoff Tamás visszaállítaná az "alkotmányban garantált önkormányzatiságot". Az SZDSZ tempóját ismerve ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a települések újra eladósodnak és még szét is lopják őket.

Szép egy társaság, az biztos.

Magyarországon egyébként nem szokás árnyékkormányt alakítani. A választások előtt pedig különösen értelmetlen. A brit politikai kultúrában az árnyékkormányok a rendes kormányok megalakulásakor jönnek létre, céljuk pedig annak bemutatása, hogy az ellenzék mit tenne másképp, hogyan kormányozná az országot. Az árnyékkormányok tagjai általában az ellenzék parlamenti padsoraiból kerülnek ki.

Erre Karácsony esetében nincs esély, hiszen a bemutatott politikusok jelenleg nem parlamenti képviselők, és a hangzatos ígéreteken túl nem tudnak érdemi munkát végezni. Már csak azért sem, mert az Országgyűlés várhatóan nem is tart rendes üléseket áprilisig.

Az árnyékkormányok alakítása az 1960-as évek közepétől kezdődött Nagy-Britanniában, így nem mondható különösen modern elképzelésnek sem.

Azt mindenesetre sikerült demonstrálnia a Karácsony-árnyékkormánynak, hogy miért NE szavazzanak a választók a baloldalra:

1. Mert politikusaik Soros zsebében vannak.
2. Mert teljesen alkalmatlanok.