Az egész történet még 2010-ben kezdődött, amikor az AP ügynökség egyre aktívabban kezdett el érdeklődni a külügyminisztérium hivatalos levelezései iránt. Így került a középpontba az akkori amerikai külügyminiszter, Hillary Clinton is, akiről már kósza pletykák terjengtek azzal kapcsolatban, hogy saját privát email-címéről intézi hivatalos leveleit. Azaz fittyet hány a biztonsági előírásokra, hiszen nem védett szerveren keresztül levelezik.

2012. szeptember 11-én szélsőséges iszlamisták megtámadták,  majd felgyújtották az amerikai nagykövetséget a líbiai Bengáziban. A terrortámadás következtében életét vesztette a nagykövet, Christoper Stevens, és három amerikai munkatársa.

Az ügyre az ellenzékben lévő republikánusok is ráharaptak, így a helyzet egyre kényelmetlenebbé vált a külügyminiszter számára. A Hillary Clinton vezette külügyminisztérium a líbiai támadás után spontán zavargásokról beszélt, ezzel hárítva saját felelősségét.

John McCain republikánus szenátor vezetésével indult meg az ügy felgöngyölítése. Az ellenzék és a sajtó gyanúja szerint a bengázi robbantás előre kitervelt akció volt. A külügyi vezetésnek tehát tudnia kellett a merényletről.

Hillary nem tudott világos válaszokat adni azokra a kérdésekre, hogy például mikor kapta meg a hivatalos értesítést a történtekről, de még arra sem tudott válaszolni, hogy korábban milyen figyelmeztetéseket kapott és milyen terjedelemben.

2013 januárjában John Kerry váltotta Hillaryt a külügy élén. Clinton távozásakor elismerte felelősségét a terrorakció kapcsán, de csúsztatásai továbbra is nagy port kavartak az amerikai médiában. A legnagyobb bökkenő a hivatali email-cím volt. A minisztériumi szabályzat megsértése pedig komoly felelőtlenség.

Az immáron Kerry vezette külügyminisztérium kérést intézett elődei -- így Hillary Clinton -- felé, hogy adják át hivatali levelezéseiket a külügynek. Az AP pedig a 2010 óta tartó huzavona után 2015 márciusában perre vitte a dolgot, hiszen a tárca nem volt hajlandó kiadni az adatokat Clinton levelezéseiről.

A volt külügyminiszter a hír hallatán továbbra is védekező sündisznóként viselkedett. Tagadta, hogy bármilyen titkosított anyag lenne privát email-fiókján:

Az üggyel kapcsolatban végül az  igazságügyi tárca indított nyomozást. A CIA Hillary Clinton több ezernyi leveleiből vizsgált meg véletlenszerűen 40-et.

4 email ezek közül kapásból titkosított anyagnak számított

Clinton továbbra is kamupályán

Clinton és stábja továbbra sem volt hajlandó egyenesen beszélni a botrányról. Azt állították, hogy ezen információk csak utólag lettek titkosítva. A hírszerzés azonban ezt is megcáfolta egy közleményben.

Majdnem egy év leforgása után, augusztus 13-án Clinton végre eleget tett a külügy kérésének, és átadta privát email szerverét.

Az átadott szerver azonban teljesen üres; az adatokat törölték róla. Amennyiben a merevlemezt nem csak törölték, hanem felül is írták, akkor az adatokat már nem lehet visszahozni. Ugyanakkor megállapítható, hogy hányszor végeztek rajta törlést és felülírást.

A Politico írása szerint, az ex-külügyminiszter egykori tanácsadója, Huma Abedin is hozzáfért Clinton leveleihez. Persze teljesen jogtalanul. Így ő is az nyomozás részesévé vált.

Az ügybe beszállt a konzervatívokhoz tartozó a korrupciógyanús esetek kivizsgálására szakosodott Judicial Watch is. A JW ugyancsak perrel fenyegeti a minisztériumot, amennyiben nem kapja meg az általuk kikért információkat. A kerületi bíróság felszólítására az Obama-kormánynak 13 napjába telt, hogy teljesítse a sürgős szövetségi bírósági végzést. Ezt Tom Fitton, a Judicial Watch igazgatója egyenesen döbbenetesnek nevezte.

Hillary Clintont az ügy kirobbanásáig abszolút favoritnak tartották a Demokrata Párton belüli elnökjelöltségi harcban. Az email botrány azonban nem tett jót Hillary esélyeinek. Süllyed a hajó? 

(politico.com, bbc.com, washingtontimes.com)