Harmincéves lenne a mai Magyarország legkártékonyabb pártja
2018.11.13. 14:13
1988. november 13-án alakult meg a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ).
A Kádár-rendszer demokratikus ellenzékének egyik szervezetéről volt szó ekkor, az 1990-es választásokon sokan még nem is tudták, valójában milyen pártra szavaztak. Korabeli szereplők elmondása alapján az első parlamenti választásokon sok olyan szavazója is volt az SZDSZ-nek, aki még nem nagyon tudta elkülöníteni őket az MDF-től, nem tudták, hogy mennyire internacionalista, nemzetellenes alakulatról van szó, mindössze a harcos antikommunista retorika győzte meg őket.
Erre jó bizonyíték a választási térképek tanulmányozása is, 1994-től rendre ugyanazokban a körzetekben volt erős az SZDSZ, persze folyamatosan romló eredményekkel. 1990-ben viszont több olyan helyen is nyertek, ahol később soha.
Aki előbb nem ébredt fel – bár volt rá alkalom elég, például a Demokratikus Charta aláírása –, annak 1994-ben biztossá vált, hogy mennyire hiteltelen pártról van szó. Persze ne felejtsük el a "négyigenes népszavazást" sem, ahol először mutatták ki foguk fehérjét.
Elsőre nehéz kérdésnek tűnik, hogy mi volt a legrosszabb az 1990-től máig tartó időszakban a magyar politikai életben. Pedig a válasz egyszerű: a SZDSZ hatalomra kerülése.
Arra nincs módom és helyem, hogy az SZDSZ összes bűnét felsoroljam, így egy szubjektív és rövid lista következik!
Máig tartom, hogy jóérzésű ember olyan pártra nem szavaz, amelyik összekapcsolható a 2004-es magyarellenes kampánnyal. Számomra ez a legfőbb és legfontosabb töréspont a magyar politikában. 2004-ben az SZDSZ és az MSZP a határon túl élő magyarok ellen uszított, azzal kampányoltak, hogy nem jár állampolgárság az elszakított területen élő magyarságnak. Miért? Túl drága lenne, ők nem is magyarok, 23 millió román, stb. Ezt sem elfelejteni, sem elnézni nem szabad!
Kuncze Gábor belügyminisztersége alatt (Jézusom, ilyen tényleg volt!) süllyedtünk arra a szintre, hogy bizonyos összeghatár alatt elnézték a lopást. Ennek károsságát nem is érdemes bővebben fejtegetni.
Bármi, ami segítette volna a cigányság felemelését, azzal halt el Magyarországon, hogy az SZDSZ és hozzájuk köthető emberek hatalmas rasszistázásba kezdtek. Hogy mást ne mondjak: "azért, mert cigány vagyok?".
Elég Kossuth Lajosra gondolni ahhoz, hogy tudjuk: önmagában a liberalizmus nem rossz dolog. A mai Magyarországon viszont a liberális ("libsi") kifejezés szitokszónak számít. Nem véletlenül, ez az SZDSZ munkásságának eredménye.
Aki budapesti, az tudja, miről beszélek. 4-es metró, központi helyeken élő és verekedő hajléktalanok, mocsok.
Ehhez csak két nevet említenék: Horváth Ágnes és Magyar Bálint.
A gyurcsányi rendőrterrorból az SZDSZ is kivette a maga részét. Kuncze Gábor elképesztő cinizmussal beszélt azokról, akiket a Fidesz nagygyűlése után vertek szét a rendőrök, míg Demszky Gábor kitüntette Gergényi Pétert, Gyurcsány rendőrparancsnokát.
Az SZDSZ és a hozzájuk köthető szellemi kör terméke a magyar nemzeti érzelmű emberek lenácizása, kigúnyolása. Ez a szokás sajnos nem pusztult ki az SZDSZ megszűnésével, bizonyos körökben máig tovább él a "szadesz" szellemisége. Nekik üzenjük: soha nem fogtok visszajönni!