Facebook-bejegyzésében nem azt mondja első gondolatként, hogy „Áldott Húsvétot kívánok!”, ahogy a magyarok köszönteni szokták egymást az ünnepen. Nem téve különbséget keresztény és zsidó ember között Jézus vasárnapi feltámadásakor és a mennybemenetele, a kereszténység alapjainak megszületése ünnepén.

Miért is tennénk? Az ünnep mindannyiunké, mindenkinek egyformán jár a 2017-ben munkaszüneti nappá emelt, Nagypéntekkel együtt négynapos emlékezés.

Gyurcsány nem kíván áldott ünnepeket bejegyzésében. Első mondata az, hogy Húsvét „A szabadság napja”.

Az ember elsőre meglepődik ezen. Miért kell a szabadságot hangsúlyozni akkor, amikor nem győzünk lubickolni benne? Aztán elmondja: „Az egyiptomi szabadulás ölt testet, erre emlékezünk és ezt ünnepeljük a pesachi hagyományban.”

Mit is tanultunk a pészahról? A bibliai tíz csapás Egyiptomot érte, melyek közül az utolsó volt az elsőszülöttek halála. Ezt a csapást az izraelieknek nem kellett elszenvedniük, mert házaikat megjelölték egy bárány vérével, így a halál elkerülte fiaikat. A csapás után a fáraó engedélyezte, hogy a rabszolgaként élő zsidók elhagyják az országot. Éppen ezért nevezik a szabadság ünnepének is. A Wikipédia hozzáteszi:
„Az ünnep első napja az Egyiptomból való kivonulásra, utolsó napja pedig a tengeren való átkelésre emlékezteti az ünneplő zsidóságot. Ez a két nap az igazi ünnep, a közbenső napok csak félünnepek.”

Természetesen mindenki azt ünnepel, amit óhajt. Szerintem azonban a magyarok maradnak a Húsvétnál és tiszteletben tartják a zsidók pészahhoz kapcsolódó hagyományait.

„Mert a szabadság igenlése örök és elpusztíthatatlan. Merjetek szabadok lenni!”
– írja Gyurcsány. Ez pontosan így van. Örök és elpusztíthatatlan.

De még egyszer kérdem, miért kell ezt külön hangsúlyozni, ha szerencsére nyakig merülhetünk a szabadság tengerében?

Csak nem azért, mert Gyurcsány Ferenc a súlyosan elbukott választás után nem érzi magát jól és eléggé szabadnak? Esetleg nem mer szabad lenni? Éppen ő?

Kétlem.

A szabadság napja a magyaroknak éppen azt jelenti, ami április 3-án történt. Teljesült a legfőbb akaratuk. Annak a politikai erőtérnek irányítása alatt dolgozhatnak tovább, tervezhetik családjuk és az ország jövőjét, akivel szeretnék. Akiben hisznek, akiben bíznak, aki bizonyított, aki eddig sosem csapta be őket az elmúlt tizenkét év alatt.

Akik mertek szabadok lenni és valóra is tudták váltani az akaratukat. Ilyen a demokrácia.

Aki most azt mondja, hogy „merjetek szabadok lenni!”, az nem érzékeli a legszélesebb körű magyar szabadság megvalósulását. Az bezártnak érzi magát, s ahogy eddig, még Húsvétkor is inkább lázít, hergel, mint ünnepel.

Vedd tudomásul, Feri, hogy a nagy többség milliói ezen a Magyarországon érzik jól magukat, nem azon a kupacon, amit te tudnál ebből-abból összegereblyézni nekik, hogy rövid úton megint elzavarjanak!

Áldott Húsvéti ünnepek kívánok Nagypénteken mindenkinek!