Az ember azt gondolná, hogy távozásával megütötte a főváros a főnyereményt. Csakhogy a helyére érkező utódot szintén a Demokratikus Koalíciónak van joga jelölni, így e téren a budapestiek megint csöbörből vödörbe esnek. Nehéz ugyanis felidézni akár csak egyetlen pozitív pillanatot is Gy. Németh eddigi teljesítményével kapcsolatban.

2019-ben is elindult például a XVII. kerület polgármesteri tisztéért, persze sikertelenül. Maga Karácsony Gergely mondta róla, hogy „Az a veszély nem fenyeget, hogy a XVII. kerületben Gy. Németh Erzsébet megnyeri a választást.” Nem is jött be, Horváth Tamás legyőzte. Négy évvel korábban Riz Levente politikai pallosa sújtott le rá, aki 64,8-19,69 százalékos arányban nyert vele szemben.

Gy. Németh különleges tulajdonsága – ahogy az egyik Fradi-nóta mondja – „mi akkor is győzünk, hogyha kikapunk”. Szóval ő akkor is nyer, hogy ha veszít. Így kapta őt meg Karácsony Gergely a nyakába a Városházán, ahol Gyurcsány nyomására főpolgármester-helyettesként kellett alkalmaznia.

Egyébiránt jellemző rá a mindenáron való megfelelés igénye a főnökeinek. Lakóhelyével, a XVII. kerülettel szemben Gy. Németh például annyira ellenséges, hogy az ottaniak által évtizedek óta vágyott metró kihozatala ellen kétszer is szavazatával lépett föl. 2015-ben például a Fővárosi Közgyűlés 24 szavazójából egyedül ő volt az, akik szűkebb pátriája ellen voksolt.

De próbálkozott már a XI. kerületben is országgyűlési képviselőséget szerezni, ám ott sem sikerült, ott Simicskó István győzte le.

Azonban emlékezhetünk a baloldali előválasztásra is, ahol ugye csak ellenzéki szavazók voksoltak. Ezen újfent Újbudán indult, ahol megint begyűjtötte aktuális kudarcát. A momentumos Orosz Anna több, mint kétszer annyi szavazatot szerezve győzött ellene 68,96-31,04 százalékos arányban.

Úgy fest azonban, a gyurcsányisták feltétlen kiszolgálása esetében legyőz mindenfajta lakossági rokonszenvdeficitet. A baloldal budapesti vagy országos sikertelenségei kapcsán menetrendszerűen Gy. Némethnek volt a feladata a szerecsenmosdatás.

Emlékezhetünk a járvány idején a Városháza felügyelete alá tartozó idősek otthonában lévő minősíthetetlen állapotokra, ahol a halálozások száma is a legmagasabbak közé tartozott, nem szólva az idősek ellátatlanságának kritikán aluli voltáról. Ott is Gy. Németh magyarázta, hogy nem ők, hanem a kormány a hibás. De ha már járvány, akkor ott vannak Gy. Németh kínai vakcina elleni riasztó megnyilatkozásai, elbizonytalanítva az embereket az oltakozásban.

Hogy mennyire kézzelfoghatóan életellenes volt ez a magatartás, azt Penz András DK-s aktivista halála is példázza, aki a pártpropaganda hatására nem vette föl a kínai vakcinát, ami ellen személyesen ő is agitált, felesége azonban beoltatta magát és szerencsére azóta is életben van.

Nyilvánvaló, Gy. Némethnek mindig fontosabb volt főnökei akarata, mint amit a választói vártak volna el tőle. Valószínűleg most is azért kerülhetett a parlamentbe, hogy a pártpolitikai küzdelmekben Gyurcsány számíthasson a hozzá való hűségében megingathatatlan elvtársnőjére, s szükség esetén akár a leghajmeresztőbb üzenetekkel is képes legyen kiállni a kamerák elé, hogy félrevezesse a magyarokat.

Tudjuk jól, a gyurcsányista Gy. Némethet még egyszer sem lehetett rajtakapni, hogy a pozitív oldalon állna, hogy a jó ügyet szolgálná.

Különös ismertetőjele, hogy mindig lebirkózza a demokráciát. Persze, szigorúan a jogállam jegyében.