2022. április 27-én, szerdán megérkezett a magyar kormányhoz a kondicionalitási levél, azaz a hivatalos értesítés arról, amit Ursula von der Leyen már előre bejelentett április 5-én: megindítják hazánkkal szemben a jogállamisági mechanizmust. A Macron fiókszervezeteként román érdekképviseletet ellátó Momentum (Erdélyben csak Romentum) ezt a legnagyobb örömmel tudatta a követőivel, de azt azért mégsem írhatták ki, hogy boldogok, amiért az országunkat akarják büntetni Brüsszelben, ezért – a baloldali receptet követve – hazudtak.
„Megindították a jogállamisági eljárást az Orbán-kormánnyal szemben.” – írták.
A valóság azonban az, hogy a mechanizmust MAGYARORSZÁG ellen indították. Még egy kommentelő is hozzászólt a bejegyzéshez:
„Jogállamisági eljárást indítottak Magyarországgal szemben ... nem ugyanaz.”

Az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, 2020. december 16-i (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendelet (továbbiakban: jogállamisági rendelet), amely jogállamisági feltételekhez kötötte az uniós források felhasználását, 2021. január 1-jén lépett hatályba, de egészen idén február közepéig nem alkalmazhatták. Ennek az az oka, hogy – mivel a rendelet alkalmazása, lévén hogy a jogállamiságnak nincsen univerzálisan elfogadott definíciója, lehetőséget biztosíthat a politikai alapon történő zsarolásra – a jogszabályt a magyar és a lengyel kormány közös keresetben támadta meg az Európai Unió Bírósága (továbbiakban: EUB) előtt. Az EUB február 16-án – az igazságszolgáltatás függetlensége jegyében – a brüsszeli elitnek tetsző, politikai ítéletet hozott, melyben kimondták: a rendelet összeegyeztethető az uniós joggal, a mechanizmus pedig bármelyik országgal szemben megindítható. Az Európai Bizottságnak (EB) nem is kellett több, megvárva az április 3-i választásokat, hogy ne lehessen őket intervencióval vádolni (meg persze, mert nem tudták, hogy ki fog nyerni), rögtön indítványozták az eljárás megindítását.
Ha az Európai Tanács (ET) arra a megállapításra jut, hogy egy tagállamban a jogállamisággal összefüggő problémák kihatnak az uniós források felhasználására, felfüggeszthetik az adott országnak járó pénzek kifizetését. A Momentum és a párt bejegyzésében idézett Cseh Katalin pedig ennek örülnének.

„Bebizonyosodott tehát az, amit hosszú hónapok, sőt, évek óta mondunk, súlyos veszélyben vannak az uniós források Orbán Viktor politikája miatt.”
– állítja a korrupciós botrányba keveredett európai parlamenti (EP) képviselő. Milyen érdekes, hogy sem ők nem tudnak egzakt „veszélyről” beszámolni, a kondicionalitási levél sem tartalmaz konkrétumokat, csak olyan általános vádakat fogalmaznak meg, hogy hiányos a transzparencia, az elszámoltathatóság és az ellenőrzés. Elég megnézni a brüsszeli politikusok vagyonnyilatkozatait, az Európai Bizottság korrupciós ügyeit, vagy az európai pártcsaládok gazdálkodását, és egyértelművé válik, hol nem valósul meg maradéktalan az átláthatóság és az ellenőrizhetőség.

„Az egyre mélyülő megélhetési válság miatt sosem volt még nagyobb szükségünk az uniós forrásokra.”
– idézik Cseh Katalint. Egyrészt, Magyarországon az észszerű gazdaságpolitikának, a pragmatikus külpolitikának és a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően nincs megélhetési válság, másrészt, valóban jelentős az infláció, illetve „a nemzetközi helyzet fokozódik”, de talán pont ezért nem kéne a(z elvben) hazánkat képviselő huszonegy európai parlamenti képviselőből nyolcnak folyamatosan amellett lobbiznia, hogy – Sztálint idézve – „Magyarországot példásan meg kell büntetni”. Csak hát akiknek a felmenői között Apró Antal és Donáth László szerepelnek...

Zárásként, egy érdekes idézet Cseh Katalintól:
„A jogállamisági mechanizmusnak nem az a célja, hogy bármelyik tagállamot is megfosszák az uniós forrásoktól – ezt senki sem akarja.”
De, pont ti akarjátok! Azt az állítást, hogy az eljárásnak nem célja, hogy az érintett tagországot megfosszák a neki járó pénzektől, épp a jogállamisági rendelet preambuluma cáfolja, melynek (17) bekezdésé kimondja:
„Az ilyen intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a kifizetések és kötelezettségvállalások felfüggesztését, a részletek folyósításának felfüggesztését vagy a kölcsönök lejárat előtti visszafizetését, a meglévő kötelezettségvállalások szerinti finanszírozás csökkentését, valamint a címzettekkel való új kötelezettségek vállalásának vagy az uniós költségvetés által garantált kölcsönökre vagy egyéb eszközökre vonatkozó új megállapodások megkötésének a tilalmát.”