Ezzel mintha magukra akarnák húzni a jogtudós Varga Zs. András, a Kúria elnöke figyelmeztetését: „Az Alaptörvényt védelmezni kell a támadásokkal szemben. A jogállam, a hatalommegosztás érték, de ha »bűnöző szervezetek« kezébe kerül, az államnak és a jognak fel kell lépnie ellene.”

Nem lehetetlen, hogy épp egy ilyen „közjogi szakértői” csoportra gondolhatott bűnöző szervezeteket említve. Mások ugyanis nincsenek abban a helyzetben, hogy egy esetleges feles választási győzelem esetén az Alaptörvény közelébe férkőzhessenek. Ha netán Gyurcsányék kétharmados győzelmet aratnának, akkor, ugye, nincs miről beszélni, mert megvan a törvényes választói felhatalmazás ahhoz, hogy az Alaptörvényt szabadon módosítsák.

Márki-Zayék azonban a lelkük mélyén talán még a sima győzelmükben sem bíznak, azért veszik napirendre újra és újra ezt a fenyegető, minden törvényes keretre fittyet hányó Alaptörvény-módosítást, amivel borzolhatják a józan többség idegeit, illetve hergelhetik a kormányellenes erőket, hogy még inkább rágjanak be Orbánra, hogy a növekvő dühükkel esetleg több szavazót legyenek képesek magukkal ragadni. Egyszerű kampányeszközzé silányítva a dolgot.

Fleck Zoltán a 444.hu-nak adott nyilatkozatában nem mondott semmi újat. Talán szelektív hallása az oka, hogy még véletlenül sem akart távolságot tartani a bűnöző szervezetek dehonesztáló megjelölésétől. Hacsak azzal nem, hogy a legnehezebb feladatnak azt jelölte meg, hogy az új alkotmány elfogadásáig tartó átmeneti időszak alatt se sérüljön a hatalommegosztás jogállami elve.

Természetesen ez lehetetlen. Fából vaskarika.

Amikor azt mondja, hogy nem lehet teljesen érintetlenül hagyni a Fidesz által létrehozott közjogi berendezkedést, mert nem fog tudni kormányozni a következő kormány, nem lesz működőképes a parlament, akkor az annyit jelent, hogy amint hozzányúl az első jogszabályhoz, amelyet csak kétharmaddal módosíthatna, akkor máris sérül a jogállam, a hatalommegosztás elve.

Egyszerűen tudomásul kell venni, hogy hogy az alkotmányozás mozgásterét nem a választottak, hanem a választók szabják meg. Hiába tájékoztatják előre a szavazókat, hogy új alkotmányt akarnak létrehozni, az a megfelelő szavazatmennyiség nélkül semmit nem ér. Ez a demokrácia. A többség akaratának érvényesülése.

Amikor Orbán Viktor 1998-ban megalakította első kormányát, eszébe sem jutott, hogy megváltoztassa a sztálini magyar alkotmányt, pedig azzal a bolsevik gyökerektől szabadulhatott volna meg Magyarország. Amivel a társadalom döntő többsége nagyon is egyetértett volna. Mivel azonban nem kapott hozzá megfelelő mennyiségű parlamenti mandátumot, fel sem merült, hogy hozzáfogjanak.

Eszébe sem jutott arra gondolni, hogy az első parlamenti napon felállítsa a legfőbb ügyészt, az Alkotmánybíróság vagy – ha lett volna – a Költségvetési Tanács tagjait.

Ez ugyanis olyan jogi abszurd, amihez hasonló lépésre csak olyan dél-amerikai diktátorok vetemedtek, mint például a venezuelai marxista Hugo Chávez, aki a jogállami normákon átgyalogolva rendezte be hatalmát, az érvényben lévő alkotmányt semmibe véve.

A legszomorúbb az egészben az, hogy ennek a közjogi szakértői csoportnak a működését Brüsszel is támogatja. Látva azt, hogy Orbán Viktor társadalmi támogatottsága továbbra is rendkívül erős, mi több, tovább növekszik, tiszta sor számukra is, hogy Magyarország vele soha nem fogadja be a migránsokat, nem támogatja az LMBTQ-propagandát, elutasítja a rezsicsökkentés megszüntetését, az uniós adóemelési terveket. Mindazt, ami rossz lenne a polgároknak, s csak a globalista nagytőke számára jelentene előnyt. Márki-Zay Brüsszelből hazajövet idézte az uniós véleményeket, hogy „ami Magyarországon van, az nem jogállam, tehát nekik azt is el kell fogadni, hogy egy nem jogállami rendszert nem a saját rendszerszabályai alapján lehet megváltoztatni”.

Gyurcsányék tehát Brüsszelben is áldást kaptak rá, hogy akár polgárháborús helyzetet előidéző eszközökkel is megdönthetik Orbán hatalmát. Attól a Brüsszeltől, amely folyamatosan támad bennünket a jogállamiság hiánya miatt, megvonja tőlünk azt a helyreállítási hitelalapot, amely hitel felvételéhez mi is hozzájárultunk, noha nem akartunk. Csak Brüsszel kifejezett kérésére mondtunk rá igent, hogy a leginkább rászoruló, kiszolgáltatott országok ne járjanak rosszul.

Még szerencse, hogy van rá jogi megoldás, hogy a bűnözői körök ne tudjanak az új parlament első napján vérlázító döntéseket hozni. Antall József nem a kezét tárta szét, hogy az akkori jogi környezetben nem lehet kormányozni, mint tette most Fleck Zoltán, hanem azt mondta a kritikusoknak: „Tetszettek volna forradalmat csinálni!” Így őrködött a jogállamiság szentsége fölött.

Csak hát Antall József nem Márki-Zay, nem Fleck Zoltán, hanem egy úriember – sajnos csak volt.