Iskolázatlan, nagyrészt analfabéta, férfidominanciájú fiatal migránsokról ír az Index. Ekkora hangsúlyváltásra még mi sem számítottunk, de Földes András kognitív disszonanciája az egyik legszórakoztatóbb dolog az Indexen. Õ volt az, aki ellátogatott egy általa nem létezőnek tartott svéd no-go zónába, ahol megállapította, hogy egyetlen svéd sincs, ám az ott lakó migránsok mind szelíd, munkaképes emberek. Aztán fél évre rá terrortámadást hajtottak végre, a rutinszerű erőszak megkoronázásaként.

Nap mint nap acélbetétes bakanccsal rúgja rá a valóság az Indexre és a 444-re az ajtót, legutóbb Földes Andris "világjáró újságíró" hökkent meg a német rögvalóságtól, ám előrehaladott kognitív disszonanciájának (definíció a cikk alján) hála még mindig nem ismerte be, hogy az európai migrációs válságot Németország rosszul kezelte, ellentétben azokkal az országokkal, akik hajlandóak lettek volna megállítani az azonosító okmányok nélkül a Nyugat felé igyekvő néptömegeket.

Két évig tele szájjal ordibálták a naiv propagandát, "az a baj, hogy továbbmennek" címmel pedig korszakos művet alkottak a felesen azok az újságírók, akik már egy ideje egyáltalán nem érzékelik a hétköznapi ember valóságát.

Földes András, az Index korszakos "zsenije" pénzt kuncsorgott a német külügytől, majd ellátogatott Európa legnagyobb migránssimogató országába, Németországba.

Már a cikk elején megjegyzi, hogy a Németországról szóló hírekből eltűntek a menekültek, persze szó sincs cenzúráról, csupán a németek elkezdtek beletörődni a kilátástalan helyzetükbe (erről amúgy az Index ír), és így már nem mutatnak érdeklődést a napi erőszak és a romló közbiztonsági helyzetet elhallgató mainstream sajtó iránt. Így kénytelenek alternatív hírforrásokból tájékozódni, megágyazva így az orosz propagandának. Ám ez egy más történet.

Lássuk az Index helyszíni riportjának legfőbb megállapításait, betűhíven:

• Egy év alatt kiderült, hogy a menekültek nem olyanok, mint eleinte gondolták.
   
• Két éve még a naivitás jellemezte az országot. Minden a merkeli "meg tudjuk csinálni" szlogen szellemében zajlott. Aztán jött a kiábrándulás időszaka, amikor előtérbe kerültek a problémák és a félelmek. 
• Mostanra az emberek beletörődtek a helyzetbe, és a kevésbé látványos szakmai munka folyik.
• 1972 óta minden évben több német hal meg, mint amennyi születik, a menekültek koreloszlása éppen ennek a tükörképe: a 2015-ös adatok szerint a menekültek ötöde 18 év alatti.
• A menekültkérelmet beadók negyedének van felsőfokú végzettsége. Nagyjából negyede végzett középfokú tanulmányokat. Negyedük viszont nyolc évet vagy csupán négy évet járt iskolába
• A menekülteknek sem a nyelvtudásuk, sem a képzettségük nem elégséges arra, hogy gyorsan munkába állhassanak.

A menekültek – hívjuk így őket – nem akarnak integrálódni, ezt ki is fejtik az egyik szakmai fórumon:

„Mi nem akarunk integrálódni! Meg akarjuk őrizni a kultúránkat!” – harsogta egy angolul jól beszélő iráni lány. Társa pedig úgy folytatta: „Különben is, van a menekültekkel foglalkozó segélyszervezetnek menekült munkatársa?”

Isten hozta a németeket és az Indexet a valóságban.