A bevezetőből talán az is kiderült, hogy meglehetősen nagy sajtóérdeklődés kísérte ezt a súlycsoportot az új-zélandi hölgy miatt. Hubbard 2015 óta szerepel a nők között, és a váltással elég jól járt, hiszen férfiként talán egyszer képviselhette hazáját nemzetközi versenyen, így azonban igazi világhíresség – sőt egyesek szerint példakép – lett belőle. Pedig elég megosztott volt a sporttársadalom Laurel Hubbard indulása miatt. Több világhírű női sportoló is annak a véleményének adott hangot, hogy sérül az esélyegyenlőség a férfiból nővé változtatott sportolók miatt. Az 59-szeres Grand Slam-győztes teniszező Martina Navratilova is ellenezte a transzneműek térnyerését. „A férfiak más izomtömeggel rendelkeznek, és a csontsűrűségük is eltérő. Emellett a gyerekkortól kezdődően több vörös vértesttel rendelkeznek” – jelentette ki Navratilova, és hozzátette, hogy egyik leghangosabb kritikusa, a transznemű kerékpáros Rachel McKinnon is előnyt szerezhetett eredeti biológiai nemének köszönhetően. A teniszező lavinát indított el, magára haragította az LMBTQ-jogokat támogató szervezeteket, nem csoda, hogy nem sokkal később bocsánatot kellett kérnie korábbi megjegyzéséért.

S most itt van a súlyemelő Laurel Hubbard, akit afféle faltörő kosként használnak a transznemű sportolók különösebb ellenőrzés nélküli versenyzését támogató szervezetek. A példakép! Aki egy esetlegesen megnyert olimpiai éremmel azt sugallta volna, hogy lányok, nem kell megszakadnotok az edzéseken, félgőzzel is a csúcs közelébe lehet érni. Nem kell ehhez más, csak néhány gramm jó minőségű hormon és egy éles szike.