A magyarok után a vallásos emberekbe szállt bele az Index
2019.11.26. 19:00
Aki rendszeresen szokta olvasni az Indexet, az tisztában van vele, hogy a portálra publikáló újságírók nagy részének – bár rendelkeznek magyar állampolgársággal és anyanyelvi szinten beszélik a nyelvünket – nem sokkal jelent többet a magyar identitás, mint egy külföldi állampolgárnak, sőt!
Az még a jobbik eset lenne, ha az Index belpesti újságírói közömbösen viszonyulnának a magyar nemzet hagyományaihoz és szimbólumaihoz, a helyzet ezzel szemben az, hogy zsigerből gyűlölnek mindent, ami magyar és keresztény – és ennek gyakorta hangot is adnak.
Ki ne emlékezne Miklósi Gáborra, a belpesti „lázadóra”, aki azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a Puskás Aréna megnyitójáról írt cikkében büszkén újságolta, hogy ő lázadásból nem állt fel, amikor felvidéki diákok közel 70 ezer magyar szurkoló előtt elénekelték az Ismerős Arcok – Miklósi szerint „érzelgős” – dalát, a Nélküledet.
Tökéletes rajz készült az Index provokátoráról
Az elmúlt napok egyik meghatározó témája, hogy Miklósi Gábor, az Index munkatársa nem állt fel a Nélküled című dal alatt, miközben körülötte mindenki más igen. Miklósi erre büszke volt, mint fogalmazott, „dafke nem állt fel„, hogy provokáljon kicsit. E célból egy Soros-könyv is volt nála, igaz, az senkit nem érdekelt.
Tíz nappal Miklósi cikkének megjelenése után Molnár Csaba, az Index „etológus” újságírója gondolta úgy, hogy a magyarok után a vallásosakba (elsősorban természetesen a keresztényekbe) is jó lenne belerúgni.
Molnár egy, az Amerikai Egyesült Államokban élőkre koncentrált (módszertana miatt a tengerentúlon heves vitákat kiváltó) kutatás eredményeit ismertette, amely arra a következtetésre jutott, hogy az USA-ban élő ateisták IQ-ja magasabb, mint a vallásosaké.
Nem véletlenül kapott felemás visszhangot az eredeti kutatás, ugyanis már az is tudományos viták alapját képezi, hogy egyáltalán mi is az az intelligencia, és hogyan lehet mérni.
Habár ez egy rendkívül fontos dilemma, Molnár nem érezte szükségesnek, hogy akár egy mondat erejéig is kitérjen rá – nem úgy, mint az év elején megjelent, a rasszistabotrányba keveredett Dr. James Watson Nobel-díjas tudósról szóló cikkében, amikor így fogalmazott:
„(…) nem vagyunk biztosak abban, pontosan mi is az intelligencia, így mérni sem tudjuk igazán. Vajon az-e az intelligensebb, aki 200 pontot ér el az intelligenciateszten, de közben nem tud eligazodni a mindennapokban, vagy az, aki átlagosan teljesít a teszten, de a praktikus gondolkodása sikeressé teszi az életben? E kérdésekre nem ez a cikk fog választ adni, minthogy maguk a kutatók sem tudnak, ezért ők jobb híján az intelligenciahányados értékeit veszik alapul.”
Látható tehát, hogy amikor a rasszok eltérő IQ-ja a téma, akkor az Index újságírója nem győzi árnyalni a képet, ám amikor a vallásos hit és az intelligencia összefüggése van terítéken, akkor más hangnemet üt meg. Teszi mindezt úgy, hogy a vallásosság fogalma jóval szubjektívebb és nehezebben körülhatárolható, mint a különböző rasszokhoz való tartozás.
Molnár egyébként a legújabb írásában csupán az utolsó mondatban tér ki rá, hogy a kutatás, amelyre hivatkozik, kizárólag az Egyesült Államokra vonatkoztatható, így nem bír semmiféle általános érvénnyel.
A belpesti „etológus” a cikket – habár az eredeti kutatás nem ejt szót felekezetekről – valamiért nem egy muszlim imám, hanem egy apáca képével illusztrálta.
A vallásosak IQ-ja alacsonyabb, mint az ateistáké
Miron Zuckerman, a Rochesteri Egyetem pszichológusa és munkatársai néhány évvel ezelőtt közöltek egy áttekintő tanulmányt több mint 60, a vallásos hit és az intelligencia összefüggését vizsgáló kutatás adatainak összegzéséből. Az eredmény szerint negatív összefüggés van a vallásosság és az intelligenciateszteken elért eredmény között.
Molnár továbbá a közösségi médiában is egyértelművé tette, hogy mit is szeretne üzenni ezzel az írással. Saját Facebook-oldalán a következőképpen kommentálta az Indexen megjelent cikket:
Miután az egyik kommentelő felhívta a figyelmet a kissé elfogult témaválasztásra és az Index által lépten-nyomon hangoztatott kiegyensúlyozottság és objektivitás hiányára, a szerző nem volt rest elismerni, hogy a tudományos alaposság helyett a kattintásvadászat motiválta:
Az Index belpesti újságíróinak már csak arról kellene számot adniuk, hogy mégis mi okból gyűlölnek mindent, ami magyar és keresztény. A választ természetesen sejtjük.