A jóságos EU-s oltási terv és az a bizonyos apró betűs rész
888.hu
2021.01.13. 15:00
Talán nem is olyan mesébe illő a helyzet, mint ahogy azt az Európai Bizottság (egyébként nagyszerű) marketingje mutatja.
Lássuk először is a tényeket:
- Az Európai Bizottság (EB) az EU-s oltóanyag-stratégia keretében az uniós országok nevében megállapodásokat kötött több vakcinagyártóval. Az ígéret az, hogy „amint rendelkezésre áll biztonságos, hatékony és engedélyezett Covid19-oltóanyag uniós szinten, minden tagállam egyidejűleg fog ahhoz hozzájutni, és az országok között méltányosan, a lakosság arányában kerülnek kiosztásra a dózisok.”
Jelenleg két oltóanyagot engedélyeztek az EU-ban:
Az EB december 21-én a BioNTech–Pfizer, majd január 6-án a Moderna vakcinájára adott ki feltételes forgalombahozatali engedélyt.
Az EB a BioNTech–Pfizer-vakcinából 300 millió adagot kötött le, míg a Moderna által fejlesztett oltóanyagból összesen 160 milliót. (A Moderna egyébként kijelentette, hogy Európában csak valamikor 2021-ben várható a szállítmánya, mert elsősorban Amerika részére gyárt vakcinát, Izraelnek valahogy mégis jutott belőle, de erről alább írunk bővebben.)
További négy olyan céggel kötöttek szerződést, amely az engedélyezés után várhatóan szállíthat majd az EU-ba (őket nevezzük potenciális szállítóknak):
- AstraZeneca (300 millió, majd további 100 millió adag)
- Sanofi–GSK (300 millió adag)
- Johnson & Johnson (200 millió, majd további 200 millió adag)
- CureVac (225 millió, később további 180 millió adag).
Ezek mellett az EB tárgyalásokat folytat a Szputynik V orosz gyártóival és a Novavaxszal is – az utóbbitól (ha sikerül engedélyképes vakcinát fejleszteniük) 100 millió, majd újabb 100 millió adag oltóanyagra lehet számítani az EU-ban.
Majd.
A honlapon közzétett kiadványban ezt a szép színes és barátságos képet láthatjuk:
Az apró betűs részt inkább leírjuk, hogy ne maradjon kis csillagos mellékes információ:
„ha a vakcina csak egy dózisból áll”
– márpedig köztudott, hogy bizony az oltásnak legtöbbször két alkalommal kell megtörténnie.
De így, ugye, nagyobb számok jönnek ki, szebben mutat.
Továbbá azt is érdemes megfigyelni, hogy minden szám előtt szerepel, hogy akár ennyi és ennyi is lehet.
Vagy nem.
(Olyan az egész, mint egy fogfehérítő krém reklámja, amellyel akár hófehér fogakat is elérhetünk, vagy simán megmostuk vele a fogunkat. Csakhogy a kettő nem összehasonlítható. Legalábbis azt hinnénk.)
Mindezt persze teljes mértékben felügyelni szeretnék, létre is jön egy irányítóbizottság, amelynek egyetlen dolga lesz, hogy Nagy Testvérként ellenőrizze, hogyan oltanak a tagállamok.
A magyar vakcinahelyzet
A december 21-én a Pfizer vakcinájára az európai gyógyszerügynökségtől megérkezett engedély lehetővé tette, hogy itthon is megkezdődjenek az oltások. Az egészségügyi dolgozóknak már december végén elkezdték beadni a kijelölt oltópontokon.
A magyar kormány a Pfizer vakcinája mellett más oltóanyaggyártók által fejlesztett vakcinákat is lekötött, összesen 17,5 millió adagot.
Ezek az AstraZeneca, a Jansen, a CureVac és a Moderna termékei. A gyógyszerészeti hatóság tovább vizsgálja Magyarországon az orosz Szputnyik V és kínai vakcinák felhasználásának lehetőségét is.
Emellett száznyolcvannégy ország, köztük hazánk is csatlakozott a koronavírus elleni védőoltásokhoz való méltányos hozzáférés biztosítását célzó kezdeményezéshez, a COVAX-hoz. A kezdeményezés tervei szerint 2021 végére 2 milliárd adag vakcina gyártását és a világ országai közötti méltányos elosztását tervezik.
A Pfizer vakcinájából az EB 300 millió embernek elegendő dózis szállításáról tárgyal. A cég 2020 végéig 50 millió adagot tudott gyártani, ebből 25 millió az Egyesült Államoknak jutott, a másik 25 milliót pedig az európai országok között osztják szét, a Pfizer szerint igazságosan.
Magyarország ebből összesen 4 millió 439 ezer adagot kötött le.
- Az amerikai Janssen Pharmaceutica harmadik engedélyezési fázisban lévő vakcinájából 4 millió 360 ezer adagot,
- az AstraZeneca Oxfordban kifejlesztendő oltóanyagából pedig 6,5 milliót foglalt le a magyar kormány, ami 3 millió 270 ezer adagnak minősül, mivel egy embernek két oltásra van szüksége.
A Moderna-kérdés és az EU díjnyertes tárgyalóképessége
A Moderna is bejelentette, hogy az általa fejlesztett oltóanyagból még 2020-ban 20 milliót gyártottak, de ezeket kizárólag Amerikában használják fel. Az idén 500 millió és egymilliárd közötti oltóanyag-mennyiség előállítását tervezik, amiből már Európába is juthat.
Csak a móka kedvéért azért érdemes azt is észrevenni, hogy
a cég szigorú szabályai ellenére Izrael mégis ki tudta lobbizni a Modernánál, hogy szállítson nekik,
már csütörtökön meg is érkezett az országba az első, 100 000 adagos szállítmány. Akárhogy is nézzük, Izrael egyelőre nem Amerikához tartozik, tehát a kérdés nem más, mint hogy
az EU-nak miért nem sikerült megállapodni a Modernával, ha Izrael meg tudta csinálni?
Emellett Izrael több száz ezres szállítmányt kapott a Pfizertől, majd márciusig további 10 millió adag oltóanyag érkezik hozzájuk a cégtől.
Hogyan lehetséges, hogy Izrael már kapott a Modernától és a Pfizertől, és tudják azt is, hogy mikor és mekkora szállítmány érkezik legközelebb, míg az EU-nak lényegében olyan információi és megállapodásai vannak, amelyek szerint majd valamikor akár X mennyiségre is számíthatunk?
Az EU, pontosabban az EB tárgyalóképességét már a németek is megkérdőjelezték, és nem, nem a gonosz jobboldaliak elégedetlenek az EU-s vakcinabeszerzéssel. Ez nem politikai beállítottságtól függ, egész egyszerűen csak érthetetlen.
Tiemo Wölken szociáldemokrata európai parlamenti képviselő meg van győződve arról, hogy az Európai Uniónak sokkal korábban kellett volna további adagokat rendelnie a BioNTech és a Pfizer oltóanyagából.
Miért nem rendelt vakcinát az Európai Unió minden előállítótól, hogy elegendő mennyiségű oltóanyag álljon rendelkezésre minden egyes uniós állampolgár beoltásához?”
– tette fel a kérdést Wölken, aki szerint túl későn és túl kevés vakcinát szerzett be az EU.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
