A hallgatók képviselői hétfői budapesti sajtótájékoztatójukon elmondták: az egyetemi autonómia feltételei rögzítve vannak a nemzeti felsőoktatási törvényben, nem képezhetik semmilyen egyeztetés részét.

Érdekes, hogy az egyetemi épület önkényes elfoglalásának jogszabályi helyét rendszeresen elfelejtik ilyen pontosan felidézni, talán mert nincs is ilyen, és ők csak a törvények nekik tetsző részét akarják alkalmazni.

Szerintük azonban a Színház- és Filmművészeti Egyetemnek legitim vezetése sincs, így a tanulmányi félév felfüggesztésével fenyegetni abszurd, bár ez minden más egyetemen és főiskolán is egyértelmű következménye lenne a hallgatók cselekedeteinek, illetve elégtelen teljesítése az aktuális tanulmányaiknak.

Ez nem azoknak a kortársaiknak, hallgatótársaiknak a szemen köpése, akik azért küzdöttek a jó eredményekért a középiskolában, tanfolyamokon, versenyeken (vagy akár munkahelyeken, a költségtérítésre gondolva), hogy megteremtsék a hátteret ahhoz, hogy egyáltalán felsőoktatási intézménybe járhassanak? És akik bejutva keményen tanulnak, hogy évek múlva jobb körülményeket teremthessenek, előrébb lépjenek az életben.

Elhangzott az is, hogy az egyetem hallgatósága a blokádot fenntartja, „a tiltakozáshoz való demokratikus jogával továbbra is él”. Nem inkább visszaélés ez? Az, hogy egy épületből ott nem alkalmazott személyek tiltanak ki munkavállalókat a munkahelyükről, melyik demokratikus joghoz tartozik, tessék mondani?

Az új vezetés egyébként mindezek ellenére kétlépcsős bérfejlesztést, az intézmény jövőjéről szóló átfogó egyeztetést ígért, valamint az egyetemi épületek blokádját szervezők büntetlenségét, abban az esetben, ha azonnal befejeződik az intézmény dolgozóinak sztrájkja, és október 7-ig az épületek blokádja is. Novák Emil megbízott általános rektorhelyettes és Szarka Gábor kancellár erről vasárnap nyílt levelet tett közzé.